M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
VII. A templomok mentsvárfunkciója
A kőtemplomok várszerű megerősítése-a kegyúrnak és családjának, illetve javainak védelmére - nem volt ismeretlen a középkori forrásokban.Templomból emelt erősség állt a Zala megyeiTapolca oppidumban (bár itt a templom mellett épült kúria okán is gondolhatunk erődítésre). A városlődi karthauziak perjele, Szilveszter kibékült Gersei Lászlóval és Petővel a város elpusztítása és a Mária-egyházból emelt erősség lerombolása dolgában („fortalitii ex ecclesia beate Maria virginis erecti"). 1463-ban egy hatalmaskodás során a Baranya megyei Jenő temetőjét ostromolták meg.650 Egy 1468 körül keletkezett oklevélben a Liptó megyei szentmáriai egyház erődítésében lakozó Rásztoki István nemesről esik szó: „residens in fortalitio ecclesie ad Beátám Virginem". 1478-ban a Sáros megyei Kucsinban Perényi Miklós adományából erősítették meg a templomot:„ecclesiam... obsedisse et fortalicium erigere". 1302-ben az Osl nemzetség birtokeladásánál a Sopron megyei Martonfalva esetében pedig a templom erődítetlen voltát mint különlegességet emelték ki (ecclesia incastellata).651 A terepbejárások során további templomok erődítését lehetett kimutatni. Tömörd falu sánccal és árokkal övezett templomát Szőlősgyörök-Kopaszberek határrészen azonosította Müller Róbert.652 Karád- Fehéregyháza-dűlőben szintén sáncok vették körül az egykori templomot.653 Nagyberényben a 100 m magas Temetődombon az egyházat kör alakú, 15-16 m széles és 3-5 m mély vizesárok és sánc vette körül - ez alkotta a belső várat. A vár kétrészes volt, és az egész hegytetőt magában foglalta. A külső vár déli végén ugyancsak nyomon követhető egy árok vonala.654 A valamikori jódi templom a vele azonos nevű szőlő keleti szélén Török-templom néven ismert; maradványait sánc övezte.655 Az algamási, sánccal körülölelt templom Balatonlellétől délre, az Illés-tetőn állt.656 Lengyeltóti templomának erődített voltára egy 1870 körüli ábrázolásból következtethetünk (Greguss János metszete). Az egykori hadi út mellett, a helység legmagasabb pontján álló templomdombot a 18. századig őrhelyként hasznosították, és sáncokkal övezték.657 A felsorolt templomok erődítésére nézve okleveles forrásaink nincsenek, pontosabb keltezésüket csak régészeti ásatással lehetne eldönteni. 650 Kubinyi 2005.16. 651 Mező 1996.32., AOT1.144., Tolnai 2001.23. 652 RRM Adattár II/12/127. 653 RRM Adattár 1/15/7., 776. Draveczky B. terepbejárása, 1963. 654 Magyar-Nováki 2005. 96. (Kerék-hegy), RRM Adattár 1/24/11, 4416. Bárdos E. jelentése, SMFN 46/137., Pesty 2001.222. 655 SMFN 34/139, Pesty 2001.169. 656 SMFN 2/246., 267., 54-4., RRM Adattár 11/2.121. 657 Magyar-Nováki 2005. 161-2., Lukács 1992. 21., 26., B. Benkhard-Lukács 1996. 1-2. A templom műemléki és régészeti kutatását B. Benkhard Lilla és Lukács Zsuzsa végezte 1989-90-ben. A somogyi bencés monostorok megerősítése A szentjakabi monostor erődítését 2. periódusú építkezései során kapta, a 14-15. század fordulóján, a templom és a kolostor gótikus átépítése nyomán. Az újonnan kiépült kolostorszárny nyugati felét erős támpillérekkel erősítették meg (ez eredetileg az 1. periódusú kolostor körítőfala volt), így védőfunkciót is betölthetett. Komolyabb erődítése a 16. század elejére keltezhető, amikor a monostor keleti zárófalán kívül külső téglafalat húztak fel - ekkor alakult ki várfunkciója. 1500-ból az apátság várnagya, castellanusa ismeretes.658 1548-ban a helytartótanács tervezete mint szóba jöhető erődítéssel számol a kolostorral, 1555-ben pedig Nádasdy Tamás nádor Kapos és Mére (Kaposmérő) várával együtt sorolja fel.659 Ugyanebben az évben török kézre került, mivel védői elfutottak. A törökök még 1664-6-ban is használták, amikor Evlia Cselebi török utazó felkereste.660 A Szent László által alapított somogyvári bencés monostor eredetileg a sánccal övezett, korai ispánsági székhelyen létesült. Az erődítésnek bronzkori előzményei is vannak. Az erősséget a fennsík felől két árok határolta, melyek között 5 m magas sánc húzódott. Bakay Kornél 2002-ben a török kori erődítés 7x7 m-es, négyzetes délkeleti saroktornyát, valamint az ispánsági vár részét alkotó fagerenda szerkezetű sáncfalakat kutatta.661 1535-ben erődítették, s 1543- tól végleg harcászati jelentőségre tett szert: ekkortól tornyát bástyaként hasznosították, és a kolostor vizesárkát, sáncát megújították. Somogyvár stratégiai fontosságát I. Ferdinánd is felismerte, aki 1543-ban némi pénzsegélyt adott, és 15 lovas, valamint 20 gyalogos félfogadását engedélyezte. A várat három oldalról mocsár övezte, bejárata dél és kelet felől nyílott. Az 1546. évi 44. te. alapján a király kötelessége volt a várról való gondoskodás, ekkor 25 lovassal és 50 gyalogos katonával bírt.662 Somogyvár őrségének tervezett létszáma 1548-ban 32 gyalogos, míg a következő évben 24 hajdú, akiknek zsoldja 575 Ft-ot tett ki.663 1550-ben tovább növelték a létszámot: 32 huszárról és ugyanennyi gyalogosról tudunk. Ezzel együtt a szerzetesek 1554-ig lakták az apátságot664 (apátja 1555-ig szerepel), a konvent munkájáról pedig 1539- ig van adatunk.665 1553-ban attól rettegtek, hogy „ha Somogyvárt a török megépíti, jaj Kanizsának, Csurgónak, sőt vége lesz Pettaunak, az egész vidéknek".666 658 SMM-K. 79. 52. DL 2097. 659 Pálffy 1999.103., 118. 660 Csorba 1974. 31. 661 Magyar-Nováki 2005.132. 662 Csorba 1974.18-19., Pálffy 1999.49. 663 Pálffy 1999.103. 664 PRTXII/B. 163-4. 665 PRTXII/B. 165., ETEV.426.,513. 666 PRT Xll/B. 165., Csorba 1974.19. 74
