M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
VII. A templomok mentsvárfunkciója
Az 1555-ös háborút követően a királya kolostort (vagy legalábbis annak egy részét) felrobbantotta. 1557-től Csányi Ákos Somogyvár megerősítését szorgalmazta, míg 1560-ban már abbéli félelmének adott hangot, hogy a török az erősséget újra megépíti, ezért a szentegyház lerombolását javasolta.667 Feltételesen az erődített monostorok körében említhetjük a babócsai Szent Miklós bencés apátságot is, amelyet a főúri kúriát is magában foglaló téglalap alakú sánccal és árokkal erődítettek meg a 14. századi átépítés során. Az erődítményről keleten két árokkal és sánccal egy elővárat választottak le, nyugatról pedig a Rinya magas partja határolta. Az 1989. évi sáncátvágás felfedte, hogy a sánc két vízszintes gerendasor közötti földtöméssel készült, ami előtt V keresztmetszetű, 3-4 m mély árok húzódott. A sáncok anyagfeltöltését függőleges karósor erősítette, míg köztük vízszintesen elhelyezkedő merevítő gerendák nyomait találták. A sánc feltöltéséből 13-14. századi kerámia került elő. A sáncot a török háborúk idején is használták, mivel a 17. század végéig folyamatosan megújították, sarkaira ekkor félkör alakú, bástyaszerű kiszögellések épültek. Kapujának nyomait északi és déli oldalán lehetett megfigyelni. Feltehetően a vele szemben álló babócsai vár ellenerődje lehetett.668 A török elleni háborúk időszakának templomerődítései A bencés monostorokkal már meg is érkeztünk a templomok erődítésének második korszakába, a török elleni háborúk időszakába. A rendelkezésre álló rövid idő alatt kialakított védművek egész sorát ismerjük a Balaton környékéről: főleg sáncárkok ezek, esetleg négyszögletes palánkok, sarkaikon rondellaszerű toronnyal megerősítve.669 A templomok harcászati jelentőségét szilárd építőanyaguk és tornyuk biztosította.670 A hadműveleti területre került templomokba reguláris őrséget helyeztek el, így a végvárvonal részeivé váltak. Kialakításuk sem tért el a végvárak erődítésétől, amelyeknek számát növelték, így téve sűrűbbé és erősebbé a végvári vonalat. Szembetűnő a kolostorok/monostorok végvárként való alkalmazása: szinte az összes létező kolostor új funkciót kapott ekkor. 667 A keszthelyi ferences kolostorhoz hasonlóan. Őze 1996.1. 60., 11.227-8. 668 Jankovich 1976.28., Magyar-Nováki 2005.20. 669 A dél-dunántúli kolostorok török elleni erődítésének kérdését Csorba Csaba dolgozta fel. (Csorba 1974.) 670 E tornyok harcászati jelentősége azonban nem volt minden esetben kielégítő, például Zalavárnál az apátsági templom tornya még nagyobb széljárás esetén is megingott. (Őze 1996. I. 17.) A zalavári monostor erődítésének 1557-es megújításáról szemléletes képet kapunk Mezőlaky Ferenc Csányi Ákoshoz írott leveléből. (Csorba 1974.20.) Az 1540-es évek második felében a Balatontól délre fekvő területen összesen 454 huszár és 552 hajdú látta el a védelmet. Nádasdy Tamás dunántúli főkapitány (1554-től nádor), majd Késás Pál feladatkörébe tartozott a védelmi célokra nem használható kolostorok lerombolása. Hasonlóan döntött 1552-ben Königsberg, majd egy évtizeddel később Gall és Salm a Győr környéki romos templomok elpusztításáról vagy a védelmi rendszerbe való bekapcsolásukról.671 Győr környékéről így több, a várláncolatba bevont erődített templomról van tudomásunk (Félegyháza, Baráti és Mérges templomai). Harcászati jelentőségük hegytetőn való elhelyezkedésükből adódott, és mint tarisznyavárak, górék töltöttek be szerepet.672 Az 1570-es években két egyház: Kenese és Kajár templomának lerombolásáról tudósítanak a források.673 A Dunántúlon nagy volt a végvári rendszerbe tartozó erődített kolostorok száma. (Csorba Csaba innen 22 esetet említ a további 21 országos eset mellett.)674 Az egyházi tulajdonban lévő épületeket az 1550- es évektől bérelték, vagy zálogba vették, és katonai célokra alakították át. Amely templomokat, kolostorokat nem erődítették, azokat felrobbantották, nehogy a török építse meg. A kolostorok, főleg a bencés monostorok pusztulása a 15-16. században jelentős méreteket öltött, a rendházak nagy része ebben az időben már világiak birtokában, kommendátorok kezelésében található, amint erről az 1508-as vizitá- ció is beszámol. Csorba Csaba Mohács előtt harminc kolostor erődítettségére talált adatot, amelyek fele bencés monostor volt.675 A szentjakabi, a somogyvári, a pannonhalmi, a tihanyi, a zalavári, a kapornaki és a dömölki bencés apátság mellett a keszthelyi, a csákányi és a segesdi ferences, a mesztegnyői domonkos, a lövöldi karthauzi, a szentpéteri pálos és a csurgói johannita kolostor játszott szerepet a védelemben, míg a hedrehelyi ferences és a zirci ciszter kolostort a török kívánta őrházzá építeni.676 Az 1530-as évektől egyre-másra tűnnek fel írott forrásainkban a dunántúli erődített kolostorok, kezdetben még a kolostori élet kísérőjeként. A helytartó- tanács 1548. évi tervezetében a kisebb erősségek, köztük az erődített kolostorok és templomok (Szentjakab, Fonyód, Bajom, Mesztegnyő, Szőcsény, Csákány, Marót) megszemlézését, valamint a védelem szempont671 Pálffy 1999. 52., 74., 87. (A tapolcai erődített templomot és a karthauziak lövöldi kolostorát 1554-ben kiiktatták a védelmi rendszerből, és az utóbbi lerombolását is elrendelte Pallavicini, mivel őrséggel való ellátása nehézségekbe ütközött.) 672 Pálffy 1999.170-1. 673 Pálffy 1999.126. 674 Csorba 1974.14. 675 Csorba 1974.15. 676 Pálffy 1999.126. 75
