M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

ATÁD 2. (Nagyatád) (plébánia)

1190-ben Kazud centurio a falu határában földet adományozott a zselicszentjakabi apátságnak.823 1282-ben a királynéi birtokok között a hírnökök Atád földjét is megemlítik, ahol hatnál több mansio élt, akik ekkor a másik Atád nemesi földjeivel keverten (mixtim) birtokoltak.824 A középkor folyamán ez a kettős faluszerkezet mindvégig megmarad, 1450-ben Nagyatád és Kisatád néven említik.825 1382-ben a populi et cives in villa Athaad elnevezés,826 valamint az 1395-től említett vámja (tributum),827 illetve révje városias jellegére utal. 1475-ben Mátyás királytól heti-és országosvásár-tartási jogot kapott,828 1483- ban fogadóját (hospitio) említik.829 A segesdi királynéi uradalomhoz tartozott, 1395 után azonban kisebb megszakításokkal a Kővágóörsi/Battyáni család tulajdonát képezte. A fenti adatok függvényében meglepő, hogy az egyház kegyúri jogát 1395-ben említik,830 plébánosára pedig csak 1399-ből van adatunk.83' 1402. december 28-án a két atádi Szt. György parochiális egyházat, illetve az alá tartozó baráti kápolnát az ötvösi plébánia területéhez csatolták.832 1443-ban Battyáni Albert özvegye és fiai panaszt tesznek Gordovai Fanes Péter ellenében, aki Atádon familiárisaival 28 jobbágytelket felégetett (valószínűleg itt is faházakról volt szó), 215 ökröt lovakkal, tehenekkel elhajtott, a plébániaegyházat feltörte, és onnan kelyheket, papi ruhákat és egyéb javakat elvitetett.833 1494. november 4-én és 1495. január 13-án a segesdi főesperessel együtt többed- magával Gergely atádi plébánost is Budára idézik, mivel a veszprémi püspöki zsinaton nem vett részt.834 1542-ben Lukács plébánosa 50 D hadiadót fizetett.835 Az 1731-i egyház-látogatási jegyzőkönyv szerint Szt. Kereszt-templomát a régi egyház romjain emelték, majd 1738-ban ezt növelték meg. Ekkor filiái Henész, Bodvica, Rinyaszentkirály és Bolhás.836 Atád temploma a Somogyszob felé vezető úttól D-re, a Szentegyházi/Prokop-dűlőben, Margitpusztán állt egy dombon, ahol téglatörmelék és embercsontok jelezték a szántásban. Még az 1920-as években is használták

823 Jankovich 1976.13. Nem zárható ki az adat azonosítása során a másik Atád sem.

824 CD V/3.224-6., HO VI. 306-8. SMM-B. 95.13-14., DL 1159

825 Körmendi lit. Aim. III. lad. 3. n. 78., Csánki II. 576.

826 Körmendi lit. III. lad. 3. n. 18., Csánki II. 576.

827 ZSO 1.456., SMM-B. 2000. 31. DL 100270

828 Csánki II. 576. Az atádi hetivásárt szerdai napon tartották. Rácz György: Az Árpádok korától a török megjelenéséig. (64-97.) In: Bősze Sándor (szerk.): Nagyatád monográfiája. 1-2. kötet. 2001. Nagyatád. 88., Kubinyi 1989.330.

829 SMM-B. 79.115. DF 236637

830 ZSO 1.456.

831 ZSO 1.649.

832 Mon. Vat. 1/4.490.

833 DL 103599 A hatalmaskodás során a vásárra árukkal igyekvő szomszédos szabási jobbágyokat is kifosztottak. Rácz György: Az Árpádok korától a török megjelenéséig. (64-97.) In: Bősze Sándor (szerk.): Nagyatád monográfiája. 1-2. kötet. 2001. Nagyatád. 64., Jankovich 1976.14.

834 Mon. Rom. IV. 30., 33.

835 ETEIV. 141.

836 Pfeiffer VÉL. 64. 1732-ben filiái: Bodvica, Henész, Hosszúfalu,

Szentkirály, Görgeteg, Visonta, Csokonya, Tarany, Bolhás, Ötvös, Kónyi. Buries. 1933.23.

kövét, tégláját az építkezésekkor.837 A kápolna 1721-ben még állt.838 A 18. századi rác betörés után két segesdi ferences szerzetes Margitmajoron, a romok mellett építkezett.839

Irodalom:

Buries László: Nagyatád nagyközség múltja és jelene. 1933. Nagyatád

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei. (Különös tekintettel a várak és települések rendszerére.) SMK. 12. 1996.113-162.

Rácz György: Az Árpádok korától a török megjelenéséig. (64-97.) In: Bősze Sándor (szerk.): Nagyatád monográfiája. 1-2. kötet. 2001. Nagyatád

ATAK (plébánia)

A segesdi főesperességhez tartozó egyház papja, Péter 1333-ban 25 kis D tizedet fizetett.840 A templomról több forrásunk nincs, a falu a 15. században utraque Atak néven osztott településsé válik, 1506-ban Felső és Alsó Atakként említik.84' Gyékényes és Berzence vidékén feküdt.

BABÓCSA (plébánia, bencés monostor és kápolna)

Méretek: pléb.: 1. per. - 13x8 m, 2. per. - 25x10 m, fal- vastagság: 0,9 m, mon.: 25-30x10-15 m. (3.-4. ábra)

A település első említése 1193-ból való.842 Babócsa mint a Tibold nemzetség birtokközpontja jelenik meg 1231-ben, ekkor Tarnócát, Szedervéget, Komlósdot, Péterhidát, Geycsét (Décse), Damjánt, Woynt, Rozment, Ruscent, Bolhót, Kászót és Kis-Kászót sorolja fel az oklevél.843 A 13. század végére már 27 dél-somogyi falu tartozott az uradalomhoz.844 A 14. században a Babócsai családé volt a település. 1390-ben már oppidumként említik évi és hetivásárral,845 1434-től pedig először értesülünk a Kisbabócsa nevű faluról.846 Castrumát feltehetően a Marcali család építette, mivel 1450-től van rá adatunk. A vár a birtokkal együtt egy szerződés eredményeképpen 1474-ben a Báthori családra szállt, amelynek birtokközpontja is lesz.847 1496 tavaszán II. Ulászló tesz látogatást Babócsán.848 1 51 1 -ben Báthori György főlovászmester testvéreivel Babócsa várában lakott, mely előzőleg már a Marcali családnak is rezidenciája volt, udvari hitszónoka pedig egy segesdi ferences barát.849 A Báthori-uradalmat

837 RRM A. V/18/3, SMFN 217/264, 704, Magyar 1996. 139. A hagyomány szerint a templom 20x8-10 m alapterületű volt, félköríves szentéllyel rendelkezett, és a romok közül egy téglalap alakú, feliratos kőtábla is előkerült.

838 Pesty 2001.215„ SMFN 217/239. 704.

839 Buries 1933. 22.

840 Mon. Rom. II. 67.

841 Körmendi lit. Aim. III. lad. 9. n. 36., Csánki II. 587.

842 Jankovich 1976.4.

843 HO VIII. 27.

844 Kanyar (Marcali) 1991.86.

845 Mon. Vat. 1/3 57, ZSO I. 158., Mon. Rom. II. 262., Kubinyi 1989.330.

846 Csánki II. 576.

847 Csánki II. 572., 576.

848 Kanyar (Marcali) 1991.85.

849 Karácsonyi I. 247.

98