M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

a valóságban nem osztották meg, de a nyugat-magyaror­szági részeket Babócsáról kormányozták. Báthori György a vár mellett vadaskertet is létesített.850 A Tibold nemzetség székhelyén 1231-ben már állt a Szt. Miklós tiszteletére szentelt bencés monostor, amely egyben temetkezési helyül is szolgált a családnak.851 1348- ban János apátját említik, de ugyancsak szerepel a mo­nostor 1455-ben, 1478-ban és 1536-ban is.852 1478-ban rövid ideig a Dráván túli Bélavárral és Garábbal egyesítik.853 Ugyanez év október 27-én kelt oklevelében IV. Sixtus pápa a babócsai bencés monostort más monostorokkal együtt a padovai Szt. Jusztina-kongregáció kiváltságában része­sítette.854 1496. május 5-én a monostor apátja Jakab.855 Az 1508 márciusa és májusa között zajló vizitációkor már szo­morú állapotokat mutat a monostor. Babócsán Johannes Alemannus, volt somogyvári orgonista a szerzetes, aki egy világi pappal él veszekedések közepette egy szalmatetős parasztházban, ágyasokat tartva, a jobbágyokat gyötörve. A regulát nem tartja, az apáti ház kezdetleges, a templom elhanyagolt, de az 1536-i adólajstromban még szerepel.856 Babócsát 1555-ben foglalja el a török, a monostor végleges pusztulása 1664-ben, IV. Mohamed alatt következett be, ké­sőbb helyén református imaház létesült.857 A babócsai egyházat először 1248-ban,858 földjét pe­dig 1309. január 21-én egy határjárás kapcsán említik.859 A segesdi főesperesség plébániáján 1333-ban György pap 50 kis D tizedet szedett.860 1390. február 13-án IX. Bonifác pápa búcsúengedélyt ad Szt. Egyed ünnepére a babócsai oppidum számára, valamint azok számára, akik a templom renoválásához, javításához hozzájárulnak„ad eius fabricam seu reparationem" - valószínűleg a templom átépíté­se köthető ehhez az időponthoz.861 862 1442. március 27-én újabb búcsúengedély-kérelemmel fordulnak a pápához a Szt. Egyed parochiális egyház számára.852 1494. november 4-én a segesdi főesperes Budára idézése kapcsán hallunk a babócsai plébánosról,863 1501. március 23-án pedig Mihályt, a Szt. Egyed-oltár rectorát említik.864 1542-ben a plébános mellett, aki 4 Ft-ot fizetett, Mihály rector altaris is adózott Babócsán, mégpedig 1,5 Ft-ot. 1544-ben az apát 7 pensát, a plébános 2 pensát fizetett.865 1455-ben egyetlen alka­lommal említik Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát/kápolnáját. Mikor Marcali János szent­földi zarándoklata előtt végrendelkezett birtokai fölött, a kápolnára a Kisbabócsa nevű falut hagyta - talán maga az 850 Kubinyi (Tapolca) 1991.216. 851 PRT.XII/B 344., Somogy vm. 36. 852 Csánki II. 576., AOMV.240. 853 PRT. III. 344. 854 Mon. Rom. III. 252, Theiner 459. 855 Mon. Rom. IV. 59., PRT. III. 344. 856 PRT. III. 617., Somogy vm. 42. 857 Rupp 1.270-1. 858 ÁÚOII.203. 859 SMM-B. 96.51. DF 40317 860 Mon. Rom. II. 67. 861 Mon. Vat. I/3 57., ZSO 1.158., Mon. Rom. II. 262. 862 Mon. Rom. III. 121., Luk. II. 205. 863 Mon. Rom. IV. 30. 864 Mon. Rom. IV. 139. 865 ETE IV. 134., 331. épület is itt állt.866 1536-1550 között a babócsai plébános Péterhidán volt birtokos.867 1713-ban Szűz Mária-templo- mát a fatoronnyal még jó állapotban találták, az 1728-as vizitáció alkalmával azonban már romos, ekkor a várostól É-ra egy temetői fakápolnát is megemlítenek. Nem tűnik valószínűnek az újkori adatok azonosítása a középkori egy­házzal. A 18. században tíz település a templomával tarto­zott Babócsához: maga Babócsa oppidum, Péterhida (Petro Most), Barcs, Bolhó, Fleresznye, Szentmihály, Szentkirály, Újnép, Csokonya és Újlak.868 Magyar Kálmán 1984-1992 között folytatott feltárá­sokat a Babócsa-Nárciszos nevű lelőhelyen. A Rinya bal partján, a Nárciszosban (Basakert) került elő a település plé­bániatemploma. A nyújtott, a tízszög öt oldalával záródó, támpilléres, 25x10 m-es gótikus téglatemplomtól néhány méterre É-ra került elő egy 11-12. századi, meghosszabbí­tott félköríves szentélyű román kori téglatemplom. A 13x8 m-es, halszálkás építési technikával is készült templomot a 14. század közepén lebontották a gótikus templom sekres­tyéjének, illetve ÉNy-i toldásának építése miatt. Az 1. periódus falazásakor a két kéregfal közötti közép­ső magot erős habarcskitöltésű törmelék alkotta. Elbontott anyagát nem használták fel a gótikus templom építéséhez. A falazásban római kori téglákat is találtak. A 2. periódus­ban boltozott támpilléres szentély épült. A Ny-i oldalon saroktámpillérek kerültek elő, amelyek az alátámasztó osz­loppal, illetve a karzatra vezető lépcsővel együtt bizonyítják egy karzat meglétét. Az ásató szerint a sekrestye falazási technikája alapján együtt épülhetett a templommal, bár K-i fala nem épült kötésben a szentély falazatával (támpillér). Magyar Kálmán szerint ez a korábbi templom használatával függ össze a 2. periódusú épület elkészültéig. A támpillér léte mindazonáltal koncepcióváltást sejtet. A templom Ny-i és D-i bejárata az előkerült lépcsőmaradványok alapján ki­következtethető. A 14. századi templomhoz ÉNy felől egy téglalap alakú helyiség (Boldogasszony-kápolna?) csatla­kozott, amely a téglamaradványok alapján a karzattal egy időben és feltehetően a búcsújárással kapcsolatban épült. Az ásató a 15. századi hozzáépítést lakó/hálóhelyiségként értelmezi. A templom körüli, illetve a benne lévő temet­kezések (67 sír) többnyire koporsósak, és 14-16. századi leletanyagot tartalmaznak (párták, övék stb.). 1984-ben egy 12-13. századi alakos dombormű került elő, amely Szt. János evangélistát (?) ábrázolja, ahogy egyik kezében köny­vet tart, a másikat pedig áldásra emeli. A templomkerttől K-re egy nagyméretű épület (zarándokház) található. A Szt. Miklós bencés monostor kőalapja az Árpád-kori téglatemplomtól É-ra, kb. 50 m-re került elő. Félköríves ap­szisának kiszedett falmaradványait, É-i és D-i falait tárták fel. Az ásató szerint egy 25-30 m hosszú és 10-15 m széles épít­mény szerkeszthető ki. A templom szentélyéből feldúlt tég­lasírok kerültek elő. A templom körüli temető K felé 20-30 m-re, É-ra és D-re 50 m-re is kiterjedt, mellékleteket - talán szerzetesi hatásra is - nem tartalmazott. Magyar Kálmán feltételezése alapján a figurális kőfaragvány az egykori mo­866 Csánki II. 576., Jankovich 1976. 5. 867 Somogy vm. 129. 868 Pfeiffer VÉL. 48. 1732-ben filiái Bodvica, Henész, Flosszúfalu, Szentkirály, Görgeteg, Visonta, Csokonya, Tarany, Bolhás, Öt­vös, Kónyi voltak. Buries 1933.23. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom