Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)
tolásra épült, hiszen az elérendő cél a diákok reflexiójának tárgyiasult formába öntése volt. A projekt a történelem, a helytörténet, a színművészet és a drámapedagógia, a szociológia és a vallásantropológia szintézisét nyújtotta. A felkészüléshez hat, egymástól teljesen eltérő inspirációs programot kínáltunk a diákoknak, melyek sokféle nézőpontból kapcsolódtak a holokauszthoz. 1. foglalkozás Bevezető. Múzeumpedagógiai foglalkozás az Óbudai Múzeum „Ofen Jósán - Óbuda zsidóságának története" című időszaki kiállításában. A játékos ismerkedést, a projekt menetének, céljának ismertetését és a motiváció feltérképezését követően a program az időszaki kiállításunkban zajlott. Minthogy a diákok különböző évfolyamokból érkeztek, a zsidósággal kapcsolatos ismereteik hiányosak és nem azonos mélységűek voltak, ezért lényegesnek éreztük, hogy a projekt elején legalább megközelítően„egy szintre"emeljük ez irányú lexikális tudásukat, minek köszönhetően ez a foglalkozás legfőképp az ismeretek átadására koncentrált. Céljai a következők voltak:- az óbudai zsidó közösség történeti kontextusba helyezése az újkori, sok nemzetiségből összetevődő óbudai társadalom heterogén palettáján;- a zsidó vallás, szokások, életmód tanulmányozása kapcsán kultúrtörténeti ismeretek szerzése;- a zsidósággal kapcsolatos sztereotípiák áttekintése az ókorig visszanyúlva, művészi ábrázolások alapján. 2. foglalkozás Mi alapján ítélünk meg másokat? Érzékenyítő foglalkozás az előítéletről. A második foglalkozáson a diákok a tréningeken gyakran alkalmazott, saját élményeken nyugvó helyzetgyakorlatokban vettek részt. Ez a program nem véletlenül került a projekt első szakaszába. Azt szerettük volna, ha a háromórás érzékenyítő foglalkozásnak köszönhetően a diákoka későbbi programokat már nyitottabban fogadják, megértsék a „mások" által közvetített, a „másokban" rejlő értékeket, s ezáltal elfoga- dóbbá váljanak a „másság" (esetünkben a zsidóság) iránt. Három gyakorlatban vettek részt a fiatalok, tapasztalt szociológus-tréner vezetésével, melyek célja:- a sztereotípia, az előítélet, a diszkrimináció fogalmának tisztázása;- kialakulási mechanizmusának megismerése;- önkritikus hozzáállás kialakítása. 3. foglalkozás Látogatás a Holokauszt Emlékközpontban Ezzel a látogatással a „nagytörténelem" színpadára léptünk. 1920-tól követhettük nyomon a magyarországi zsidó lakosság sorsát, ahogy a kiállítás címe mondja: „jogfosztástól népirtásig". A tárlatvezetés és az azt követő fogalomtisztázó beszélge21
