A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Halász Imre: Gyógyfürdők és gyógyulni vágyók a Dunántúlon a tömegturizmus kialkulása előtt
98 HALÁSZ IMRE Crantz munkájában közölt eredmények voltak, erre a szerző folyamatosan utal is az egyes savanyú vizek, illetve fürdők ismertetésénél. Van olyan nézet is, hogy Crantz könyvének magyar nyelvű összefoglalója.17 Vélhetően ez az első olyan magyar nyelvű orvosi munka, mely Magyarország akkor ismert vizeit a korszak orvosi, kémiai, valamint mineralógiai tudományosságának szintjén 170 oldalon összefoglalja vármegyei bontásban. A szerző könyve bevezetésben, az„Elöl-Járó Beszéd"-ét azzal kezdi, hogy somogyi és zalai barátai ösztönözték arra, hogy a horvát nyelven kiadott, a horvátországi és szlavóniai vizekről készített összeállítása után magyar nyelven is elkészítse a fürdők és savanyúvizek ismertetését18. La Langue a magyarországi vizeket két csoportra osztotta. Az első rész „A savanyu viz italról", míg a második rész „A! fürdőkről" címet viseli. Jelen tanulmányban nincs lehetőségünk La Langue könyvének teljes ismertetésére, főleg nem értékelő ismertetésére19, de mindenképpen fontosnak tartjuk közreadását, hiszen ebből arra is következtethetünk, hogy mit tudhatott a kortárs a dunántúli savanyú vizekről és fürdőkről. La Langue könyvében az eltérő terjedelmű szócikkek azonos struktúrát követnek, és a vízösszetétel ismertetésénél - megtörve a magyar nyelvű szöveg folytonosságát -, egy-két kivételtől eltekintve, szinte - valamennyi vízösszetételt német nyelven is ismerteti, ahogy fogalmaz, azért, men „mivel pedig nagyobb részént a' Borbélyok Magyarul nem tudnak, innét azoknak kedvekért Német nyelven is"20 21 olvashatók legyenek a legfontosabb adatok. Mindjárt műve elején elkülöníti az egyes vizeket. Fogalmi elhatárolása szerint „Mineralis, a1 vagy hányás víznek közönségesen hivatatik olly kútvíz, mellynek különös gazdag nemei, és tulajdonsági vágynak, mellyek az elegyített nemeknek természetekre nézve külömböznek, és sokféle nyavalyáknak meggyógyitásokra hathatos erővel bírnak. A' Savanyú víz azon víz, mellynek éles, 's bögdösö ize vagyon, közönségesen hideg, és a' belső nyavalyáknak gyógyításokra szolgál. A' Fördő víz az, melly illy bögdösö Ízzel szűkölködvén tulajdon hévséggel fellyül haliadja egyéb nem hányás kút vizeknek közönséges hévségiket, és a' külső nyavalyákat orvosolja. Mindazonáltal a1 Fördöviz némelly betegségekbenn ital, a'Savanyúviz pedig fördö gyanánt szolgálhat."2' La Langue könyve alapján készítsünk egy körképet a Dunántúlon fellelt fürdőkről és savanyú vizekről. A savanyú vizek sorában Sopron vármegyében La Langue megemlíti a ma Ausztriában, Burgenlandban fekvő, a Kismartontól 9 km-re, északkeletre található Sérc (Gschies) savanyú vízét, melyről Vályi 1796-ban megjelent munkájában azt írja, hogy „nevezetesei savanyú vize, és a hoz közel épűltt fördőháza"van22. Magda Pál statisztikájában azt olvashatjuk, hogy a „Sirtzi [sic!] savanyúvíz használ leginkább a' fő szédelgésban, az inaknak és tagoknak nyavalyáikban."23 A mai osztrák-magyar határon fekvő, Deutschkreutz, a történelmi [Sopron]Keresztúr, fürdője a következő a felsorolásban. Keresztúrról Fényes Elek statisztikájában azt olvashatjuk, hogy „Van itt egy patak, s egysavanyuviz- forrás, melly az egész vidéket, különösen Sopron városát kellemes itallal látja el."24 Magda szerint „feloldozó, ösztönző és erősítő erővel bírván hasznos a' testnek erőtlenségében, megszorulásokban, 's másfélékben!'25 A trianoni békeszerződés után a modernkori Magyarország területén maradt egyetlen Sopron megyei fürdő és savanyúvíz a már akkor is közismert balfi fürdő26. La Langue a savanyú vizeknél és a fürdőknél egyaránt megemlíti a települést. A fürdők felsorolásánál a következőket tartotta említésre méltónak: „Volfi - Fördő. Báró Kranz és Konrádi Orvos Doktorok által visgáltatott. Soprony Városától fél óra főldnyire vagyon. Eleji. 1 mo. Kénköves Spiritus. 2do. Meszes föld kevés vassal kevertt. 3tio. Keserű só. 4to. Bányás Alkali. 5o. Közönséges só. Bestandtheile 7. Ein Schvefel Geiß. 2. KalckErde, mitvenigen Eisen vermischt, 3. Bittersalz. 4. Mineral Alkali, 5. Gemeines Saltz. Ditsértetik a' vérnek romlásábann, megbádjatt, 's erőtlen tagoknak, vesénak, hojagnak, és anyaméhnek nyavalyáibann. Italképen is szolgál, a'fenékre szállott Sepreje pedig hasznosan alkalmaztatik a' veszedelmes kőszvényekre, sebekre. Többeket lehet látni Konrádi Orvos Urnák erről a' Főrdőről kiadatott munkájábann. Szabolts, és Szala Varmegyék ebbenn szűkölködnek."27 17 Borszéki 1979.25.-re hivatkozva közli: Kincses 1997. 18 La Langue 1783.„Elöl-Járó Beszéd." 19 Vö. Borszéki és Kincses hivatkozott műveit. 20 La Langue 1783.44. 21 La Langue 1783.2-3. 22 Vályi 1796. 23 Magda 1819. 340. 24 Fényes 1851. II. 208. 25 Magda 1819.340. 26 Korai történetéről részletesen: Kincses 1997. 27 La Langue 1783.150-151.
