A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Halász Imre: Gyógyfürdők és gyógyulni vágyók a Dunántúlon a tömegturizmus kialkulása előtt
GYÓGYFÜRDŐK ÉS GYÓGYULNI VÁGYÓK A DUNÁNTÚLON A TÖMEGTURIZMUS 99 KIALAKULÁSA ELŐTT A savanyú vizek felsorolásánál pedig az alábbiakat közli szintén Crantz ismertetésére hivatkozva: „1mo. Kénköves szagú hányás spiritus. 2do. Vas részeskékkel kevertt meszes föld. 3tio. Bányás alkalmak ele- gendősége. 4to. Kevesebb tsódálatos só. Bestandtheile I. Ein mineral Geist, der zugleich einen Badgeruch hat. 2. Mit Eisentheilchen vermischte Kalch Erde. 3. Eine ziemliche Menge mineralisches Alkali. 4. Eine geringere portion vunder und muriatisches Saltz. Ez a' víz hasznosan itatik a'belső részeknek minden nyavalyáikbann, mellyek a'savanyúságtól erednek, nemkülönben a' hójagnak, vesének nyavalyaibann 's a'f."28 Magda Pál statisztikájában természetesen csak röviden adhatta meg az általában egy bővített mondatos jellemzőket, és mint látható, felhasználta - Crantz vagy La Langue, esetleg mindkettő - könyveit. Balf fürdőjét tömören ekképpen jellemzi:,jó fördő van, mellynek részei; kénköves spiritus, meszes föld, kevés vassal kevert keserű só, bányás alkali, közönséges só. Haszna tapasztaltatik a' vérnek romlásában, erőtlen tagoknak, vesének, hólyagnak és anyaméhnek nyavalyáikban. Nem igen használtatik."29 Az utolsó mondat egyértelműen a kihasználatlanságára utal, melynek oka az (is) lehet, hogy ebben az időben még nem érződik a napóleoni háborúk utáni konjunktúra hatása, tehát kevesebb az utazásra fordítható diszkrecionális jövedelem, másrészt oka lehet az is - mint látni fogjuk -, hogy a soproniak a későbbiekben is inkább Sóskútra utaztak. A Sopron megyével szomszédos Vas vármegyében három savanyúvizet ismertet a szerző, a pinkafői, a tarcsafürdői és a tévesen ide sorolt savanyúkúti vizeket: „Pinkafeldi Savanyú Víz Báró Kranz és Vetsh Orvosok által visgáltatott: e' nevű Mezőváros, melly Austria, és Stájerországgal határos, ditsekszik ez orvos vizzel. Eleji. Imo. Egy igen vékony 's erős általható bányás spiritus. 2do. Gyenge, és könnyen romlandó Vitriol. 3tio. Kevés vas. 4to. Sok alkali föld. 5a. Kevés közönséges só. Bestandtheile 1. Ein sehr flüchtiger und stark gaebrender mineral Geist. 2. Ein tzarter und sehr leicht zu zernichtender Vitriol. 3. Wenige Eisentheile. 4. Viele eigentliche alkaliche Erde. %. Ein vénig Koch, oder Muriatisches Salz. Ereje. Az ő elejiből értetődik, hogy a' Pinkafeldi Savanyú Viznek hasonló mivolta légyen úgy nevezett Selteráni vizzel, sőt alkalis földel jobban bővelkedik; azért hasznosb és alkalmatosb ezen nyavalyáknak orvoslásokra, mellyekbenn a' Seteráni vizek javasoltatnak; úgymint a' vének, [sic!], tüdőnek, 's a' többi belső részeknek romlásikbann; száraz betegségbenn. Ismét minden betegségekbenn, mellyek a'savanyútól erednek; úgymint: lábköszvénkbenn, fövénybántsbann, kolikábann, tagoknak erőtlenségekbenn, anyaméhnek szorúlásábann 's a' t. igen használ."30 Az akkorra már divatossá váltTarcsafürdőről31 a következőket adta közre: „Tartsai Savanyú Víz Báró Kranz által visgaltatott: a' forrás nem igen messze Pinkafeldtől egy motsáros völgybenn veszi eredetét. Eleji Imo. Általható elasztikus Spiritus. 2do. Kevés vassal kevert alkali föld. 3tio. Bányás alkali 4to. Savanyú kútsó. Bestandtheile I. Einen gaeh renden elastischen Geist. 2. Alkali Erde, mitetvas Wenig Eisen. 3. Mineral Alkali. 4. Sauerbrunn Saltz. Ez a' Savanyú Víz nem tsak ital, hanem fördő képen is szolgál: italképen használ a’ hasnak savanyúságábann, vérnek savanyú élességébenn, vesének, anyaméhnek ragadós nedvességébenn, és egyéb betegségekbenn, mellyek a' savanyúságtól, vagy turhától erednek. Fördőképen pedig használ a rósz fekélyekbenn, és efféle külső nyavalyákban. Veszprém, Zaránd, és Zemplén vármegyék ebben szűkölködnek."32 Magda Pál itt is Crantz vizsgálati eredményeit tömöríti, amikor Tárcsáról azt írja, hogy „Szalonok mel. [lett] egy keskeny hosszú völgyben igen szép tájékon, gyönyörű sétáló és mulató helyekkel; híred az igen jó és egésséges savanyú vizéről, mellynek részei D. Krantz szerint általható elástikus spiritus, kevés vassal kevert Alkali föld, bányás alkali, savanyú kútsó. Ezen víz nem tsak ital, hanem fördöképpen is használ. Ital képpen használ a' 28 La Langue 1783. 72-73. 29 Magda 1819. 340. 30 La Langue 1783.96-97. 31 Tarcsafürdőről részletesen: Bajzik 2006. 29-49. 32 La Langue 1783. 97-98. és Valyi 1799.: Magyarországnak leírása III. kötetében Sóskúton még nem említ fürdőt. 278., de Tárcsán igen: „.. .savanyú vize, és fördőjijelesek!' 460.
