A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)

Csóti Csaba: Kirándulások Fiumébe a Dél-Dunántúlról, 1883-1911

82 CSÓTI CSABA 1881. augusztus 14-én Fiume város küldöttsége, élén Giovanni Ciottá podestával5, Budapest fővárosba érkezett hivatalos látogatásra, mint megfogalmazták: „a budai dalárda által a testvérvárosnak tett látogatás viszonzása céljából."6 A korabeli levelezés „nagy számú" látogatóról tudósít, a pontos létszámot azonban je­lenleg nem ismerjük. Az viszont kétségtelen, hogy a látogatást mindkét fél komolyan vette. Budapesten dr. Országh Sándor városi bizottsági tag javaslatára fogadó bizottságot szerveztek Kammermayer Károly pol­gármester elnökletével. A látogatás emlékére készített emlékalbumot pedig, mellyel a fiumeiek lepték meg a budapestieket, a főváros levéltárában helyezték el.7 8 A fővárosi látogatást követően 1882-1883 között megélénkült a Fiumébe vezető vasútvonal. 1882 ja­nuárjában a Fiume című napilap arról számolt be, hogy „a közel jövőben Fiumének több magyar társaság lá­togatására van kilátása." Flamarosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy a polgármester aktívan segíti ezeket a látogatásokat, sőt, az elhelyezések ügyében szállodákkal és magánszemélyekkel tárgyalt. A fiumei gyarmat­áru-kereskedők ennek hatására interpellálták Ciottá-t, az ügyben, hogy nem lesznek-e terhére az érkezők a városnak? A polgármester válasza szerint az ide érkező fővárosi iparosok és kereskedők „látogatásának inkább közgazdasági, mint magán célja van." Flubenay József Fiume városi képviselő, a fogadóbizottság el­nöke pedig úgy nyilatkozott, hogy a városnak nem kerül pénzébe a látogatás, „csupán az olcsó szállás és a kalauzolás tekintetében fognak az illetékes helyen közben járni."3 A beharangozott látogatók között az először érkezők az 1882. március 25-27. között a városba látogató Budapesti Kereskedők és Iparosok Körének küldöttsége volt, akik - az egymásnak itt-ott ellent mondó ko­rabeli tudósítások szerint kb. 200-220-an voltak. A budapestiek Ráth Károly és Fiavas Sándor fővárosi iparos köri tisztségviselők vezetésével érkeztek, sokan feleségüket is magukkal hozva. Ennek a látogatásnak a kore­ográfiája végső soron megelőlegezte minden további, 1885-ig lezajlott nagy létszámú kirándulás program­ját, sőt e szerint a program szerint szervezte meg a MÁV is 1886-tól a fiumei „kéjvonatok"-hoz kapcsolódó kirándulásait. Érdemes hát áttekinteni, hogy miként is zajlott a „város pénzébe nem kerülő" vendéglátás! 1882. március 25-én déli 1-kor futott be a vonat az állomásra, ahol kölcsönös üdvözlések után bérkocsik vitték a szállásokra a vendégeket. Délután fél 5-kor ezt követően a városi közparkban népünnepélyt rendez­tek. Másnap, március 26-án reggel 10 órakor tengeri kirándulás vette kezdetét a vendégek számára a Lloyd Társaság Ferdinánd Miksa nevű gőzösén; villásreggelivel. A reggeli során a városi zenekar játéka szórakoztat­ta a fővárosiakat. Délután 4 órakor tombolaünnepséget szerveztek és - a hivatalos programtól eltérve - este 6 órakor estebédet szolgáltak fel a fővárosi küldöttség vezetőinek a polgármesternél. A második nap prog­ramja - ugyancsak eltérve az eredeti tervektől - társasvacsorával zárult a Cittavecchiában (az óvárosban). A harmadik napon a fővárosiak találkozhattak a helyi iparosokkal és kereskedőkkel a „Nemzeti Casino" ter­meiben, illetve megtekinthették a kikötőben zajló építkezéseket. Este a fogadáshoz hasonló módon kölcsö­nös üdvözlésekkel került sor az elbúcsúzásra. Kétségtelen tehát, hogy - a korabeli nyilatkozatokkal ellentétben - a város igenis áldozott a vendégek fogadására, méghozzá nem is keveset. Ahhoz, hogy észrevegyük, hogy a korábbi évekhez képest gyökeres változás állt be Fiume „vendégszeretetében", célszerű felsorolni, hogy 1882-1883-ban mely nevesebb társa­ságok hasonló módon történő fogadására került még sor:9- 1882. május 14-16: Székesfehérvár város küldöttsége: 266 fő- 1882. május 30: Magyar Mérnök és Építész Egylet Közgyűlése: ismeretlen szám, kb. 200 fő- 1882. szeptember: A Debreceni Iparos Ifjúság látogatása: 320 fő- 1882. szeptemberre tervezett, de elmaradt látogatás: Budapesti Iparos Ifjúság, 407 fő- 1883. március 8-10. gróf Szapáry Gyula és gróf Széchenyi Pál „politikai fontosságúnak" beharangozott 3 napos kirándulása Fiumében. (A fogadásuk hasonló koreográfiával, mint a nagy létszámú kirándulók esetében, kiegészítve egy kormányzói vizittel.)- 1883. június 21-22. a budapesti József Műegyetem 24 diákjának kirándulása Annak okát, hogy az 1882 szeptemberére tervezett 407 (!) fős budapesti kirándulás elmaradt, talán ab­ban kereshetjük, hogy a 320 fős debreceni kirándulást már komoly, a helyi sajtóban is megjelent kétkedés fogadta, annyira, hogy még a polgármestert egyértelműen támogató Fiume című lap is így írt 1882. augusz­tus 31-én: „a debreceniek a vég céljában reális eredménnyel nem bíró költséges vendéglátás mellőzését maguk kérték." Úgy tűnik azonban, hogy hiába kérték ezt a „cívisek", hiszen a fennmaradt iratok tanúsága szerint az ő kirándulásuk is éppen úgy zajlott le, mint a már ismertetett budapesti iparos-látogatás. 5 Körülbelül a magyar polgármester kifejezésnek felel meg. Ciottá idejében Fiume Város Statútuma alapján jogköre bővebb volt, mint a korabeli magyarországi polgármestereké. 6 Rijekai Állami Levéltár. Városi Magisztrátus iratai F7/1881. 7 Rijekai Állami Levéltár. Városi MagisztrAtus iratai F7/1881. 8 Fiume, 1882. február 16.31. Különféle Hírek 9 Rijekai Állami Levéltár. Városi Magisztrátus iratai F8/1882., F11/1882., F13/1882. Fiumei napilapok: Fiume, La Bilancia, Magyarországi napilapok: Székesfehérvár és Vidéke, Budapesti Hírlap 1882-1883. évi számok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom