A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Csóti Csaba: Kirándulások Fiumébe a Dél-Dunántúlról, 1883-1911
Fürdőkultúra és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig Kaposvár, 2015 81-86 Kirándulások Fiumébe a Dél-Dunántúlról, 1883-1911. CSÓTI CSABA Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára, H-7400 Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1., csoti.csaba@mnl.gov.hu Fiume (Rijeka) egyes irodalomtörténeti megközelítések szerint az álmok vagy éppen a legendák városa.1 Giacinto Lászy pedig egyenesen a történelem és a legenda határvidékén található helynek tekintette.1 2 Kétségtelen, hogy számos irodalmi és városi legenda kapcsolódik Fiuméhez, elsősorban a magyar és az olasz kultúrában. A város, melynek léte bő fél évszázadon át a tengeri hatalom lehetőségének ábrándképét kölcsönözte a magyar politikai elitnek éppúgy, mint a romantikus lelkületű magyar királyi alattvalóknak, ma mintha reneszánszát élné a magyar utazók között. Részben kikerülhetetlen megálló azoknak, akik a horvát tengerparton kívánják eltölteni szabadságukat, részben célállomása mindazoknak, akik nosztalgiával gondolnak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia kultúrájára, soknyelvűségére, vélt vagy valós egykori hatalmi helyzetére. Fia fellapozzuk a Monarchia korának folyóiratait, napilapjait, azt tapasztaljuk, hogy változó intenzitással, de hasonló érzésekkel viseltettek az első világháborút megelőző „boldog békeidők" polgárai is Fiume iránt. A város és környéke - ez többé-kevésbé közismert - a Monarchia virágkorának kedvelt üdülőhelye volt, ide számítva a közeli Opatija, Crikvenica stb. üdülőhelyek világát is. Misóczki Lajos írásaiból ismert, hogy a térség 1885 után felfutó, majd a 19-20. század fordulójára látványosan fejlődő turizmusát Fiume különleges jogállása, a vasút megépülése és a tenger gazdasági-turisztikai vonzása tette kedveltté a magyar látogatók között.3 1886-tól a MÁV által szerevezett kirándulóvonatokon (ahogy akkoriban mondták: „kéjvonatokon") is el lehetett jutni Fiumébe, ahol általában 3 napot eltöltve ismerkedhetett meg a nagyközönség a város és a környék nevezetességeivel, a tenger világával. A romantikus hangulatok iránti fogékonyság, vagy éppen a gazdasági utazásokat követő családi kirándulások, később a középiskolások tanulmányi kirándulásai mellett, sőt, azt megelőzve azonban voltak a „fiumei utazásoknak" más előzményei is. A továbbiakban először ezekről az előzményekről, elsősorban pedig a „Fiúméba járást" övező 19. század végi hangulatokról, motivációkról kívánok számot adni. Ezt követően be kívánom mutatni, hogy a korabeli, Fiumébe irányuló középiskolai kirándulások között hol helyezkedtek el a Dél-Dunántúl talán legnagyobb múltú középiskolája, a Csurgói Állami Főgimnázium által szervezett tanulmányi kirándulások. Előadásom - illetve annak most olvasható szerkesztett változata - nem a teljesség igényével készült. Pusztán annak a levéltárosi érdeklődésnek az eredménye, amely a Somogy Megyei Levéltár és a Rijekai Állami Levéltár közötti másfél évtizedes közös munka során alakult ki bennem. Az elmúlt 15 év Fiumében végzett iratrendező és forrásfeltáró munkái, tapasztalatai, a források közötti „kalászát" eredményeként született meg jelen, kicsit „kedvcsinálónak" is szánt előadás, mely remélhetőleg módszeresebb és alaposabb kutatásokra inspirálhatja azokat a Fiume-kutatókat, akik a turizmus történetét nem csupán eseménytörténetként kívánják értelmezni.4 „Nemzeti kirándulások" Fiumébe Misóczki már idézett írásában úgy fogalmazott, hogy 1885-1890 között kölcsönös érdeklődés alakult ki Budapest és Fiume között, illetve, hogy 1881-1890 között a magyarországi diákok kirándulásai tették tömegessé a látogatásokat Fiumében. A szerző írásában a fővárosi közgyűjtemények nyomtatványaira és egyes korabeli újságtudósításokra, kiadványokra hivatkozva fogalmazta meg állításait - teljes joggal. Ezen források tükrében a fiumei turizmus megszületése olyan gyakorlati okokra vezethető vissza, mint az infrastruktúra kialakítása, illetve a magyarországi középiskoláztatás modernizációjával járó tanulmányi kirándulások elterjedése. Akinek azonban lehetősége nyílik a rijekai levéltárban őrzött dokumentumok vizsgálatára is, annak számára e „szabályszerű kép" némileg kiegészül, módosul egy másik szemponttal: a politikai és a nemzeti eszme által generált társadalmi gondolkodás változásának szempontjával is. 1 Vásárhelyi 1991.35-42.; Kiss Gy. 2004. 2 Lászy 1998. 3 Misóczki 2007. 4 Az eseménytörténeti megközelítésen túli turizmus és utazástörténeti kutatások hazai eredményeit Lásd: Korall, Társadalomtörténeti Folyóirat, 26. szám.Tematika: Utazókés utazások.
