A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Kaposi Zoltán: Fürdők és fürdőélet Magyarországon a dualizmus korában
70 KAPOSI ZOLTÁN dét. Ezekben a világhírű fürdőkben gyakran nagy politikai és gazdasági sorskérdések dőltek el.6 Az ausztriai és csehországi fürdőket a magyarországi elit, vagyis arisztokraták, ipari- és kereskedelmi nagyvállalkozók, magas politikai állásokat betöltők is gyakran látogatták. A fent említett fürdők a birodalmi elit összetartozásának fontos színhelyei voltak. A reformkori hazai kezdeményezések Fürdőélet és fürdőkultúra valamilyen mértékben és szinten mindig volt Magyarországon, elég csak a római hagyományokra, avagy a török kori Buda vagy Pécs fürdőire utalni. A török után az első fürdők a nagyobb és ismert gyógyforrások mellett már a 18. század második felében létrejöttek, de ezeknek akkor még nem volt nagy hatásuk. A 19. századtól azonban a meginduló gazdasági növekedés, a javuló létkörülmények, s a természetről való gondolkodás változása révén nálunk is egyre több fürdő, gyógyfürdő jöhetett létre. A gyorsan emelkedő társadalmi igények, a külföldi példák utánzása nagy szerepet játszott a hazai fürdőkultúra fejlődésében.7 így nem csoda, hogy még a relatíve elmaradott Dél-Dunántúl megyéiben is történtek erőfeszítések fürdők kialakítására. A Zala megyéhez tartozó Balatonfüreden a 18. század közepétől ismert volt a gyógyhely (Ófürdőház), de csak az 1830-as évektől lendült föl a forgalma, amikor is a dél- és nyugat-dunántúli nemesek, középbirtokosok, vármegyei tisztségviselők, politikusok stb. egyre nagyobb számban jelentek meg a településen. Ismert, hogy a dél-dunántúli közép- és nagybirtokosok közül rendszeresen Füreden töltötték az időt a zalai Deák és Hertelendy, a somogyi Czindery és Tallián, a tolnai Csapó, Perczel, Sztankovánszky, Gindly, Dőry stb. család tagjai.8 1835-36-ban felépült az új Fürdőház. A kezdeti Horváth és Tallián házak mellett egyre több épületet emeltek, létrehozták a kikötőt, parti sétányt alakítottak ki, árvízvédelmi töltést építettek, sétateret hoztak létre, nagyvendéglőt adtak át, amelyek révén a település gyors fejlődésének indult.9 10 11 12 Másik reformkori példánk a Baranya megyei Harkányfürdő fejlődése. A Batthyány-tulajdonú, a Drávától nem messze lévő siklósi uradalomhoz tartozó Harkányban a pangó vizekkel, mocsarakkal teli térség lecsa- polása közben, 1823-24-ben fedezték föl azt a gyógyvizet, amelyre ráépülhetett egy hosszú távú fejlesztési program. Batthyány Antal gróf egy 55 holdas területet jelölt ki a fürdő kialakítására. A meleg vizű forrást elválasztották a hideg vizes mocsártól, s megtisztították a környékét. Kezdetben néhány kádat és egy ebédlőt állítottak föl.'0 Az első év végére felhúzták a fürdőépületet; 1828-ra pedig már 28 szobás szállóval is rendelkezett a földesúr. Utóda, Kázmér gróf alatt is folyamatosan bővítették a fürdőt, s fejlesztették az infrastruktúrát. Ez esetben a stratégiai gondolkodásnak volt nagy jelentősége: egy gyorsan változó korban a tulajdonos felismerte, hogy hosszú távon komoly bevételt biztosító kapacitás jöhet létre a fürdőfejlesztés által. Harkányfürdő eleinte még nem, de a későbbiekben tekintélyes bevételt biztosított a tulajdonosának." A lehetőségek szélesedése, a fürdők szaporodása A 19. század második felében, de főleg 1867 után a gyorsan konszolidáló és fejlődő rendszerben a nyugati minták hamar elterjedtek. A dualizmus idején hihetetlen gyorsan szaporodtak a hazai fürdőhelyek. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy szinte nem volt az országnak olyan szöglete, ahol ne nyílt volna valamilyen közfürdő vagy gyógyfürdő. Földrajzilag szemlélve a fürdők terjedését, nagy szerepe volt a Magyarországhoz tartozó tengerparton Abbáziának és Crikvenicának, mindkét fürdő egyedi szubalpin klímája vonzotta a gazdagabb, főleg arisztokrata vendégeket. 1873 után, amikor megnyílt a Buda - Fiume vasútvonal, már viszonylag könnyen elérhető volt az Adriának e része. Somssich gróf is megjegyezte életrajzi írásában, hogy ha késő este Somogyszobon felszálltak a vonatra, hajnalban már az Adria csillogását élvezhették a vonat ablakából.'2 A tóparti lehetőségek a Fertő tó és az erdélyi Medve tó partján is nagy turisztikai vonzerővel bírtak (a Balatonról külön szólunk majd). E korszakban nyíltak meg a magaslati üdülőhelyek, amelyek közül kiemelkedtek a Magas-Tátra fürdői, illetve Erdélyben Borszék. Tipikus nagyvárosi vonássá vált a fürdő: a leghíresebbek Budapesten, Nagyváradon és Pozsonyban nyíltak. Az 1850-60-as évektől már a hazai középvárosokban is sorra nyitották a fürdőket vagy gőzfürdőket.13 Nem feledkezhetünk meg a folyók menti, illetve a klasszikus falusi fürdőtelepülésekről sem, ahol a fürdőélet a települések városiasodását is elindíthatta. E fontosabb 6 Kósa 1999.175-177. 7 A külföldi minták meghonosításában, adaptálásában nagy szerepe volt annak a reformkori generációnak, akiknek lehetősége volt nyugati utazásokat tenni, és személyesen látni az angol, a német, a francia stb. fürdőkultúra eredményeit. 8 Hudi 1989.120.131. és BaUzs-KovAcs2013.214. 9 Hudi 1989.120.131. és Balázs-KovAcs 2013.214. 10 Patkovics 1846.162. 11 Szita 1973. 12 Somssich-Szőgyény 2005.7.827. 13 Erre vonatkozó dél-dunántúli példáinkat lásd az utolsó fejezetben.
