A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Kaposi Zoltán: Fürdők és fürdőélet Magyarországon a dualizmus korában
FÜRDŐK ÉS FÜRDŐÉLET MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS KORÁBAN 71 típusok között sokszor hatalmas minőségi különbségek voltak. Egyes fürdők gyorsan fejlődtek, míg mások megrekedtek az induló szinten. Az viszont biztos, hogy a 19-20. század fordulójára a 200 hazai fürdőhely kialakulása már egyértelműen jelzi a társadalmi igények szélesedését.14 A hazai fürdők látogatóinak száma a háborúig gyorsan emelkedett. Átfogó adataink az 1890-es évektől vannak a látogatók számáról. A korabeli statisztikák alapvetően külön számolták az állandó és az ideiglenes vendégeket, s a legtöbb esetben szétválasztották az itthonról és a külföldről érkezetteket. 1892-ben a hazai gyógyfürdőkben 77 483 állandó vendég fordult meg. Ez a szám 1900-ban (hozzászámítva az ideiglenes vendégeket is) már 165 422 fő volt, 1905-ben már 226 153 fővel számolhatunk.15 Utána viszont megakadt a folyamat, 1910-ben nem sikerült túllépni az öt évvel korábbi nagyságrendet. Az 1900. évi adatok szerint az állandó vendégforgalmat vizsgálva három fürdő emelkedett ki: Herkulesfürdőn 7351, Pöstyénben 6594, míg Trencséntepliczen 5287 fő fordult meg.16 A három nagy fürdő működését javította, hogy az állandó vendégeiknek 60%-a külföldi volt. Ez arra utal, hogy a minőségi szolgáltatásokkal előrukkoló fürdők a határokon túli módosabb rétegekre is jelentős hatással voltak. E három nagy forgalmú fürdő esetében az ideiglenes vendégek aránya az állandókhoz viszonyítva csak 10-20% között mozgott. Az állandó vendégeket tekintve 2000-3000 fő közötti látogatottsággal bírt Bártfa, Balaton- füred. Siófok és Harkány is.17 A három fürdő a későbbiekben is tartotta állásait, bár sorrendjük átrendeződött: 1910-ben már Pöstyén volt a leglátogatottabb a maga 12 662 fős vendégseregével messze megelőzte Herkulesfürdőt (9738 fő) és Trencséntepliczet (7602 fő).18 Az állandó és ideiglenes vendégeket tekintve érdekes, és a fentiekkel teljesen ellentétes néhány fürdő látogatottsága, hiszen több olyan fürdőt is találunk, ahol jóval nagyobb volt az ideiglenes vendégek száma, így például 1900-ban a Nagyvárad melletti Felixfürdőn az 1170 fős állandó vendég mellett 5321 fő ideiglenes vendég fordult meg, de lényegesen több ideiglenes vendéget találunk Ótátrafüreden és Újtátrafüreden, valamint a Csorba tónál is.19 20 A 19-20. század fordulójától nagy változások érlelődtek: hihetetlen gyorsasággal kezdtek fejlődni a Balaton menti települések fürdői. Az összes fürdővendéget tekintve átrendeződött a korábbi rangsor: 1910-re már a balatoni fürdők voltak a leglátogatottabbak. Hely Állandó vendégek Ideiglenes vendégek Összesen Siófok 6 033 11 642 17 675 Pöstyén 11 450 1 870 13 320 Keszthely 3 486 9 482 12 968 Herkulesfürdő 5 127 6 098 11 225 Felixfürdő 4 799 5 407 10 206 Buziásfürdő 2613 5 974 8 587 Trencsénteplicz 6 222 1 774 7 996 Harkány 3211 4 726 7 937 Tátrafüred 2 630 4 855 7 485 Balatonfüred 2618 3 832 6 450 A legnagyobb látogatottságú fürdők Magyarországon 1910-ben20 A balatoni fürdők között a régi első Balatonfüred helyét a dinamikusan fejlődő Siófok és Keszthely vette át, de mellettük ott voltak már Lelle, Boglár, Fonyód, Berény, Földvár, és Révfülöp fürdői is. Látható, hogy mind a déli, mind az északi part egyaránt fejlődött. A balatoni fürdőket főleg a belföldi vendégek vették igénybe. Tegyük hozzá mindjárt, hogy a balatoni fürdőélet fejlődése főleg a szerényebb pénztárcával rendelkező polgári réteget vonzotta, ez esetben a tömegturizmus kezdeti korszakáról is beszélhetünk. E fürdők között ugyan voltak magas minőségűek is, ám a hatalmas ideiglenes vendégkör alapvetően nem a hazai elitből állt.21 Érdemes kiemelnünk a sorból Siófok fejlődését: 1890-ben még csak 1483, 1895-ben 2048, míg 1910-ben már 17 675 látogatója volt a fürdőnek.22 14 Erdős j. 1911. adatai alapján. 15 Lásd Magyar Statisztikai Évkönyv 1892,1900,1905 adatait. 16 Magyar Statisztikai Évkönyv 1900.64. 17 Magyar Statisztikai Évkönyv 1900. 64. 18 Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. 72. 19 Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. 72. 20 Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. 72. 21 Különösen jól látszik ez Siófok felfutása esetén. Lásd: Siófok 1989. kötet tanulmányait. 22 Az adatok forrása: Kanyar 1983.3.25. és Magyar Statisztikai Évkönyv 1910.72.
