A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Tórh Mária: Adalékok a Batthyány család kora újkori fürdőkultúrájához
ADALÉKOK A BATTHYÁNY CSALÁD KORA ÚJKORI FÜRDŐKULTÚRÁJÁHOZ 35 A mesterséges polgári fürdők, a közfürdők kivétel nélkül a városi és községi lakosságok tulajdonai voltak.11 Podolin, Nagybánya, Felsőbánya, Győr, Esztergom, Pozsony, Nagyvárad, Pápóc, Székesfehérvár, Lőcse, Selmecbánya, Körmöcbánya és Bártfa egyaránt rendelkezett közfürdővel. A fürdők gyakori látogatásával óvatosnak kellett lenni, hiszen járványok terjedését is elősegíthették. Járványok idején különböző intézkedésekkel korlátozták a fürdők látogatottságát. A könnyűvérű nőket igyekeztek távol tartani a fürdőktől: 1678-ban Turóc vármegye tiltotta ki őket a stubnyai fürdőből.11 12 A fürdők, mint azt fentebb láthattuk a gyógyuláshoz éppúgy hozzátartoztak a korban, mint a pihenéshez.13 A természetes gyógyfürdők, ahová a kor emberei szívesen jártak el a szklenói, vihnyei, stubnyai, balfi, a hévízi, a rajeci, teplici, bajmóci fürdők, s kedvelték a Nagyvárad melletti meleg forrásokat és a budai hévizeket.14 A Thurzók, a Forgáchok, a Révayak, a„köszvényes Keglevich Péter vicegenerális" valamint I. Rákóczi György és családja gyakorta felkeresték a hévizeket.15 A XVI—XVII. században a legtekintélyesebb felvidéki nemesek a királyi látogatásokról híres Stubnyán időztek legszívesebben.16 Stubnya büszkélkedhetett az első kőből épített fürdőházzal és medencével.17 A nagyobb családok csatlósai versengtek, olykor valóságos csatát vívtak a fürdőház birtoklásáért.18 A legkorábban érkező és legerősebb csapat foglalta el, hogy egész idényben biztosítsa ura számára.19 Miután berendezkedtek, akár a helyért versengő családok tagjai közül is szívesen fogadtak vendégeket.20 Rendszerint a köszvényt, csúzt és más betegségeket kúrálták a fürdőkben, amelyek a társadalmi élet színtereivé is váltak (Lásd például a Wesselényi-féle összeesküvés stubnyai megbeszéléseit). Nem lehet csodálkozni azon, hogy főuraink többsége gyomorbajban és köszvényben szenvedett, hiszen a Thurzók asztalán például napi hetven tál étel forgott, jobbára nehéz, zsíros, erősen fűszeres húsféle, Csáky István gróf torkán pedig naponta csaknem három és fél liter bor csúszott le (és ez nála a mértékletességet jelentette).21 A kösz- vény és csúz kialakulásához nagyban hozzájárult az is, hogy a nemesek rosszul fűtött, vastag falú várakban vagy nyirkos tábori sátrakban éltek.22 A Thurzók és a Révayak rokonaikat és ismerőseiket a legnagyobb szeretettel hívogatták tavasszal és nyáron a hévizekre.23 Batthyány II. Ferencné Lobkowitz Poppel Éva például a Thurzó családtól kapott meghívást: „Hogy periig kegyelmed ide akar jönni a trencséni hévizünkbe, valamikor kegyelmednek kedves akaratja, eljühet. Most nincsen senki benne. Kegyelmednek adunk helyt, sőt amiből lehet, kedveskedni is el nem mulatjuk."2* Thurzó Ferencnek 1570-ben Batthyány Boldizsárhoz írt levelében olvashatjuk, hogy áprilisban és májusban „használatosabb" a hévíz.25 A magyar kamara 1617-es írásából pedig megtudhatjuk, hogy tisztviselői májusban mentek szabadságra, s e szabadságot rendszerint a pöstyéni fürdőben töltötték.26 11 Bencze 1959.8. 12 Mikor ez sem használt, kivesszőzték, s tüzes vassal megbélyegezték őket. TakAts 1961.86. Thurzó nádor 1616-ban írt levelében előbb felesége gyógyulást hozó fürdőzéséhez kérte az Isten áldását, hogy azután váratlan fordulattal a rokonát, Thurzó Szaniszlót (aki később szintén az ország nádora lett) kezdje el szapulni, amiért az nem átall „afféle fürdőket"fölkeresni, holott ezzel nemcsak az Istent haragítja magára, hanem az emberek között is gyalázatos hírt szerez magának. Nem kétséges, hogy Szaniszló úr jó hírének nem a meleg víz, hanem az „afféle fürdőkben” lebzselő rossz lányok társasága árthatott. Töth 2000.175. 13 Kincses 2000.179. 14 Héjjá 1991.396. A rómaiak idejében már frekventált Hévíz fürdő később hosszú századokon át csak alig ismert egyszerű paraszt fürdő volt, posványos, kezdetleges, tele rovarokkal. Festetich György gróf idején vált híressé főként, a XVII. század második felében. Bencze 1960. 51. A trencséni fürdőben és a környező népesebb helyeken Forgách Imre és felesége ispotály- és szegényházakat alapítottak. Magyary - Kossá 1931.238.no 937. 15 Takáts 1961.86. és Magyary - Kossá 1931.355. no 1285. 16 Kósa 1999.180. 17 1593/1594-ben építették a tulajdonos körmöci polgárok. VArkonyi 2010.213. 18 Kosa 1999.180. 19 Kósa 1999.180. 20 Kúsa 1999.180. 21 Petneki 1979. 33. 22 Tóth 2000.174. 23 TakAts 1961.85. 24 TakAts 1961.85. 25 TakAts 1961.85. 26 TakAts 1961.85.
