A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Tórh Mária: Adalékok a Batthyány család kora újkori fürdőkultúrájához
36 TÓTH MÁRIA A Batthyány család kedvelt fürdőhelyei közé tartozott a varasdi hévíz, Zamlacsafürdő, Szalónak, Tarcsafürdő és gyakran látogatták Pöstyénfürdőt.27 Patachich István, királyi személynökazt írta Batthyány II. Ferencnek, hogy a „potoli doktor az savanyú vizet dicséri", s ezért odaküldi kúráltatni magát.28 Batthyány II. Ferencné Csákyné Wesselényi Annával és Esterházyné Nyáry Krisztinával járt fürdőkúrára, leginkább Tárcsára, de szívesen ment a hévízbe anyósával, Zrínyi Doricával.29 Dorica a varasdi hévízben is több időt töltött30. Esterházy Miklós gyakran kúráltatta magát, valószínűleg az emésztésével lehetett valami baj31. Többször utazott együtt Wesselényi Ferenccel32. Batthyány gróf tiszttartói és kapitányai gyakran kérték urukat, hogy engedje el őket a balfi vagy a tárcsái fürdőbe.33 Ezt a földesúr időnként megtiltotta, mondván, hogy csak ha elvégezték a rájuk bízott feladatot, akkor mehetnek fürdeni.34 Á pöstyéni fürdő szintén nagyon kedvelt volt a főúri családok körében: gyakori vendégnek számított Zrínyi Miklósné Nádasdy Anna, Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet és gróf Thurzó Szaniszló.35 Esterházy Pál 1639-ben írta, hogy akkor már 26 éve rendszeresen eljárt a pöstyéni fürdőbe vagy más hévizekhez kéthetes fürdőzésekre.36 Pálffy Pál a pöstyéni mellett a bajmóci hévizet látogatta gyakran.37 Pázmány Péter köszvé- nyes baját pedig már a pöstyéni fürdő sem tudta enyhíteni.38 1634-ben a bécsi orvosok savanyúvíz kúrára fogták, 1636-ban pedig a sellyei hévízben vette a majális kúrát.39 Pázmány életének 1637. március 19-én egy angina pectoris-roham vetett véget.40 Akadtak olyanok, akik a savanyúvíz ivókúrát túlzásba vitték. Pethő Gáspár például mintegy 15 liter tárcsái vizet ivott meg naponta,„meg is csömörlött tőle".41 A Batthyány család borostyánkői uradalmában fekvő Pinkafő savanyúvize miatt kedvelt látogatóhelynek számított és fürdős is alkalmazásban állt ott. A főúri családok inventáriumaiban felbukkannak a fürdőruha ősei, a „fürdőingek": gróf lllésházy Katalin hozományában (1660) fehér ruhái között egy rendbeli „fördő ruhát" kap, a Batthyány család összeírásában pedig a fürdő szerszámnak való hímesruha szerepel.42 27 Tarcsafürdöt Königsberg báró 1620-ban nyittatta meg, a fürdő hamarosan a Batthyányak birtokába került, ahol a következő években a család saját fürdőházat tartott fönn. Puh György dobrai provisor Poppel Évának 1640. május 14-én írt levele éppen e tárcsái fürdőház rendbehozataláról számol be. A családi leltárak között őrizték a tárcsái fürdőház berendezésének inventáriumát, melyet Batthyány Ádám készíttetett közvetlenül Poppel Éva halála után, 1640 decemberében. A ház különböző helyiségeiben számba vett tárgyakat szemügyre véve kitűnik, hogy itt a szokásosnál több sajtárt, vízhordó vödröt, kádat, korsót, medencét és különböző nagyságú víz melegítésére szolgáló edényt tároltak. Három fürdőkádat, egy fakádat, egy mázas cserépkádat, több mint 40 korsót, 18 sajtárt, 13 egyéb vízhordó edényt, 58 fazekat tartottak a házban 1640-ben, valamint egy „Kemencéhöz való Paraszt kályhát". [...] A tárcsái fürdőzési szokásokra a már említett levéltári lajstromban följegyzett eszközök alapján következtethetünk. A fürdőházban kádat állítottak fel, ebbe merték a hőforrástól sajtárokban, korsókban szállított vizet - a helyiséget állandó fűtéssel tartották melegen. A fazekak és a tárolóedények igen magas száma arra utal, hogy a vizet itt tárolták is, majd fürdéshez fölmelegítették. Kincses 1993.49-50. Tarcsafürdöt ünnepélyesen 1620-ban nyitották meg. Magyary - Kossá 1931.329. no 1184. A tárcsái savanyúvíznél 1639-ben Poppel Éva is építtetett egy kis házat, hogy nyaranta ott vehessen ivókúrákat. Egyszerű, négyszobás nyaralóépület volt konyhával és sütőházzal. A házat valószínűleg Batthyány Ádám örökölte, de neki nem volt szokása a fürdőre járás. Koltai 2012. 232-233. A korban oly igen kedvelt Vág menti Pöstyénfürdőben gödröt ástak, melyet kideszkáztak, pokrócokkal kibélelték, s a gödrökbe engedett iszapos vízben fürödtek. Trencsénben már fából, fagerendákból fürdőházat is építettek. A legtöbb helyen azonban kőből építettek fürdőházat. Kincses 1993.49. 28 Takáts 1917.100. 29 Takáts 1917.79. 30 Takáts 1917.98. 31 PéterI 985. b. 23. 32 Péter 1985. B.174. 33 Tóth 1992.15. 34 Tóth 1992.15. 35 Péter 1985. a. 93. és Magyary - Kossá 1931.334. no 1204. 36 Magyary - Kossá 1931.355. no 1292. és Várkonyi 2010.212. 37 Magyary-Kossá 1931.355.no 1292. 38 Magyary-Kossá 1931.350. no 1265. 39 majális kúra: májusi kúra 40 angina pectoris: lat, orv.: szívgörcs, szívszorulás; a szív elmeszesedett koszorúereinek görcsös összehúzódása Magyary - Kossá 1931. 41 Bogdán 1980.58. 42 Radvánszky 1986. 38. és Várkonyi 2010. 215.
