A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Tórh Mária: Adalékok a Batthyány család kora újkori fürdőkultúrájához
34 TÓTH MÁRIA A kutatások azt bizonyítják, hogy Bethlen víziszonyban szenvedett, amit valószínűleg az váltott ki nála, hogy 17 éves korában Kolozsvár mellett rákászás alkalmával majdnem belefulladt egy patakba.2 A főúri családok levelezéseinek, inventáriumainak, konvenciós- és prebendajegyzékeinek vizsgálatakor kiderül, hogy ez csupán egyedi eset lehetett: Esterházy Miklós nádor például minden reggel mosdott, rendszeresen váltott fehérneműt és fiát is arra buzdította, hogy„mindig állapotához illő tisztaságban legyen".3Thurzó György biccsei kastélyában külön fürdőszoba volt és ingóságai között 21 mosdótálat is összeírtak.4 Más kastélyokban sem volt ritka a fürdőszoba és a fürdőkád, sőt Batthyány Pálnénak még „fürdőruhája" is volt, bár azt nem tudjuk, hogy ebben a saját fürdőkádjában fürdött-e vagy nyilvános fürdőkben használta.5 Az otthoni tisztálkodás mellett a főúri családok tagjai szívesen töltötték idejüket más fürdőkben is. A fürdők Bencze József A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről készített tanulmányában a fürdők három csoportját különbözteti meg: a házilag készített, a mesterséges polgári és a természetes gyógyfürdőket.6 Az első elkészítésénél nemcsak a gyógynövények és egyéb vegyi anyagok fontosak, hanem az elkészítés közben elmormolt varázsszavak is. Mesterséges gyógyfürdők a várkastélyokban is voltak.7 Mint hasznos fürdőanyag gyakrabban előfordult a bodzavirág, ezerjófű, zsálya, csalán- és szénapolyva, sefűsefa, kénmáj.8 Ezek különböző külső nyavalyák ellen használtak, mint például a himlő, az ótvar, a Szent Antal tüze, a hideglelés vagya csömör.9 Batthyány Ádám első felesége 1653-ban betegsége miatt „feöves fördő"- ket használt.10 2 Tóth 2000.173. 3 „Az reggeli mosdásra viseljen Listius gondot, azt tisztán és jó idején fölhozván, azon mosdómedencének is ö viselvén gondját. Az szombati tál vízre legyen Fickónak gondja. Ki, hogy igen tiszta legyen ahhoz való edényével, jól meglássa." Péter 1985. a. 189. Tóth 1992.15. és Tóth 2000.173-174. 4 Tóth 1992.15. és Tóth 2000.174. 5 Batthyány Pálné lllésházy Katalin.;TóTH 1992.15. ésTórn 2000.174. A kora újkorban mind több helyen követelték meg, hogy a férfiak és a nők „erkölcsös öltözetben" jelenjenek meg a fürdőhelyeken. A tavakban és a folyókban persze ezután is meg lehetett mártózni meztelenül, ezt csak a 19. század második felétől - Angliában például 1860-tól - igyekeztek visszaszorítani. Az első fürdőruhák mai szemmel nézve borzasztóan kényelmetlenek és nevetségesek voltak: a 17-18. századból fennmaradt szabályzatok szerint a férfiaknak számos fürdőhelyen - például az angliai Bathban - hosszú szárú alsóneműben és mellényben illett megjelenniük, míg a nők testét olyan öltözék borította, mely alakjukat nedvesen is rejtve tartotta. Tarján 2013. 6 Bencze 1959.8. 7 Bencze 1957.266. 8 Bencze 1959.15. és Bencze 1957.266. szénapolyva: Amikor a gazda az aszú-szénát a pajtába hordja, annak alján hulladék képződik: ez a hulladék a széna virágából és polyvájából áll. Sokoldalúan felhasználható házi gyógymódokhoz, leginkább gyulladásos betegségek esetén hatásos, de a szénapolyvával való gyógyító eljárás alapvetően a keringést és az életerőt fokozza. Leginkább meleg fürdőkhöz használják - szűrve vagy az egész főzettel, de igen előnyösen alkalmazható göngyölésre, gőzölésre, borogatásra, kötésre, http://www.natursziget.com/ egeszseg/20101218-a-szenapolyva-kituno-hazi-gyogymod Letöltés: 2013. július 20. sefűsefa: Az ördögcérna a burgonyafélékhez tartozó, kicsiny, piros bogyót bőven termő Lycium barbarum (neve még: sefűsefa, elevengát, szopóka, folyó fűzfa, boszorkányheg) nem hivatalos gyógynövény, igen gyakori sövénynövény, apró lila virágaiból fejlődnek tojásalakú piros bogyói. Kínából származik, akárcsak rokona, a kínai ördögcérna (Lycium chinense). Dísznövényként kapható (katalógusok hirdetik). Aszalt termését „Goji-bogyó" néven ismerik és müzlibe is ajánlják. A reklámszöveg szerint hosszú életet és jó közérzetet biztosít, immunerősítő, erőt adó, kitartóképességet növelő, fiatalságot és szépséget megőrző,„a boldogság bogyója”,„csodabogyó a Himalájából". Mindkét ördögcérna zöld hajtásai (a nem érett bogyó is) atropin-mérgezést okozhatnak. Nincsenek teljesen megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy a „jó közérzetet, boldogságot" mi okozza, a gyanú a kissé kábító alkaloid jelenlétére terelődik, http:// www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=230%3Aszuros-csodabogyo&catid=285%3Agyogy-fusz ernoevenyek<emid=127&lang=hu Letöltés: 2013. július 20. kénmáj: (Hepar sulfuris), általában a fémoxidok, fémhidroxidok v. fémkarbonátok és kén összeolvasztása útján kapott és főképen szulfidekből meg poliszulfidekből, továbbá tioszulfátokból álló elegyeket nevezik Így. Legösmertebb a kálium K. (Calium sulfuratum pro balneo), mely káliumkarbonát és kén összeolvasztása útján készül. Bőrbajoknál fürdőben használják, http://www.kislexikon.hu/ kenmaj.html#ixzz2hbP946mr Letöltés: 2013. július 20. 9 Bencze 1959.15. 10 Bencze 1959.15.
