A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Horváth Szilvia: Pannoniai gyógyfürdők
Fürdőkultúra és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig Kaposvár, 2015 21-32 Pannonjai gyógyfürdők HORVÁTH SZILVIA Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum H-7400 Kaposvár, Fő u. 10. horvathszilvia@smmi.hu A Római Birodalomban - akárcsak manapság - ismerték és fel is használták a különféle vizek gyógyhatásait. Ahogy az ókori polihisztor, az idősebb Plinius elmondja (Plinius. Hist. nat. 31.4-5.), ilyen különféle hőfokú és ásványi összetételű források„birodalom szerte igen bőségesen törnek elő" a föld mélyéből. Közülük a leghíresebbek a Baiaenál, a campaniai tengernél fakadó kénes gyógyvizek voltak1. Magyarország nemcsak igen gazdag gyógy- és termálvizekben, hanem ez utóbbiak általában melegebbek, és kisebb mélységből nyerhetők ki, mint az Európa más részén található gyógyhatású vizek1 2. Az adatok tanúsága szerint már az 1. század elején, szinte a hódításokkal egy időben nemcsak katonai létesítmények készültek, hanem letették az első gyógyvizes medencék alapjait is (Aquae lasae, a mai Varazdinske-Toplice)3, ám a Pannóniái fürdők virágkora a Kr. u. 2-4. századra tehető, látogatóik között, a források tanúsága szerint, több alkalommal császárok is megfordultak4. Az első pannoniai gyógyfürdő ilyen korai kialakulása azonban nem meglepő, hiszen a fürdők a rómaiak életében már a Kr. e. 2/1. század fordulója óta, elsősorban Bithyniai Asclepiades tevékenysége folytán, rendkívüli fontosságra tettek szert. Asclepiades volt az, aki bevezette és népszerűvé is tette a fürdőzés gondolatát Rómában, amely ugyanolyan nagy hangsúlyt fektetett a gyógyításra, mint az egészség megtartására, azaz a megelőzésre5. A fürdő és az egészség megőrzésének a helye az antikvitásban nem feltétlenül esett egybe, ám nem így volt a római fürdőkultúrában. A fürdőzés gyógyító és preventív jellegét bizonyítja számos orvosi író (Cornelius Celsus, Scribonius Largus, Idősebb Plinius, Galenos), valamint több más szerző (Plutarchos, Ifjabb Plinius, Seneca, Palladius) munkái6, és a fürdőépület díszítése is általában ezt támasztja alá7. Mi különbözteti meg az egyszerű tisztasági fürdőt a gyógyfürdőtől? A kérdésre a válasz sok esetben nem egyértelmű, és gyakran több jellegzetesség egybeesése kell ahhoz, hogy egy római fürdőről bizonyosan állíthassuk, hogy az egykor valódi gyógyfürdőként funkcionált. A meghatározás szempontjai lehetnek a fürdők jelenlétéhez kapcsolódó olyan régészeti emlékek, mint a fürdő-maradványok, forrásfoglalás és vízvezeték-maradványok, fürdőzéshez használt kellékek, orvoslással kapcsolatos eszközök, illetve egyéb használati-viseleti tárgyak8. A feliratos emlékek esetében a hivatalos gyógyító istenekhez kapcsolódó feliratok9, a kútházakban talált oltárok és szentélyek feliratai10 11, a fürdők falán talált epigrammák11. A víz szót jelentő, vagy magában hordozó helynevek, úgymint Aqua, Aquae, valamint az ókori szerzők konkrét említései. Elmondható, hogy a gyógyfürdők építészeti szempontból változatosabbak, mint az egyszerű közfürdők. Alapvető szerkezeti elemük egy nagyobb méretű úszómedence, ahová a gyógyvizet engedték be. Ez a medence rendszerint sekély, belsejében kiképezett ülőpadok voltak, oldalán belépő padka12. Előterüket díszes mozaikokkal, a falakat tengeri állatokat és istenségeket, valamint a fürdés egészséges voltát hirdető ábrázolá1 Kiss 2003.124. 2 Kiss 2003.134. 3 Kiss 2003.135. 4 „Marcus Aurelius császár pedig, aki a quadokkal, markomannokkal vívott háborúk idején, 166-180 között gyakran időzött Pannóniában és 180-ban Vindobonában halt meg, előszeretettel látogatta e tartomány gyógyfürdőit. Ugyanis gyomor-, és mellkasi panaszai voltak, szédült és vért köpött." Suetonius Marcus Aurelius 1.17,20., Vö. Demandt 1997.117. és Kiss 2003.129-130. 5 Fagan 2002.93-97. 6 Fagan 2002. 85-88. 7 Fagan 2002. 88. A mozaikburkolat, azon túl, hogy felfogta a medencék állandóan kiloccsanó vizét, és ezáltal megóvta a fürdőhelyiség többi részét a nedvességtől, a tenger, a tengeri állatok és istenségek ábrázolása révén egyfajta pszichikai hatást is keltett. Elhitette, hogy a fürdőzők a folyton változó tengernél üdülnek. Vö. Wasserversorgung 3.105,122-123.; Brűdner 1983.163. 8 Horváth-Kiss kézirat 9 Kiss 2003.135. A témában keletkezett votív feliratok általában kétfélék, orvosok vagy gyógyult betegek feliratai. Kádár 1981.63. 10 Kiss 2003.134. 11 Fagan 2002. 89. 12 Kiss 2003.125.
