A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Horváth Szilvia: Pannoniai gyógyfürdők
22 HORVÁTH SZILVIA sokkal díszítették13. Az idők folyamán a gyógyvízzel teli medencékhez, szinte mindenhol, újabb kádakkal felszerelt szobákat és egyéb szolgáltató helyiségeket kapcsoltak, gyakran akár duplájára növelve a fürdő eredeti területét14. Amint Kiss Magdolna írja:„a gyógyfürdőknél ezek a helyiségek kötelezően bővültek az orvosi szobával, ebből következik az a kézenfekvő feltételezés, hogy a gyógyászati eszközök előkerülése a fürdő gyógy jellegét bizonyítja. Ez azonban mégsem ilyen egyértelmű. Nem egy példa mutatja, hogy a normál fürdőkben is működtek orvosok, sőt még operációt is végeztek. A folyamatosan áramló forrásvíz, illetve a megfelelő csatornázás ugyanis a fürdőkben biztosította a legmegfelelőbb higiéniás körülményeket"15. Akik viszont a fürdőkben bizonyítottan egészségügyi szolgáltatást végeztek, azok a gyógymasszőrök (iatraliptae) voltak16. Sok település életét felpezsdítette a gyógyfürdő vonzereje, amely az élelmes üzletembereket arra ösztönözte, hogy szállodákat, fogadókat és különféle szórakozóhelyeket építsenek, miként manapság, és a terület gyógy-üdülőhellyé alakulhatott. Pannóniában mindezidáig csak egy, kifejezetten gyógyhelynek épült települést sikerült feltárni és megfelelően bemutatni, ez Aquae lasae, amely a maga korában csaknem olyan ismert lehetett, mint a híres itáliai fürdőhely, Baiae17. Mint fentebb említettük, gyógyfürdő meghatározása esetén döntő ismérv lehet, ha hozzá kötődően hivatalos gyógyító istenek tiszteltére utaló nyomokat találunk. Pannóniában a római korban az alábbi gyógyító istenségeket tisztelték: Aesculapius, Hygiea, Apollo, Tele(s)phorus, Apollo Grannus, Sirona, Bona Fortuna, Bona Valetudo, Nymphák (Nymphae salutares, Nymphae perennes), Silvanus (Silvanus és Silvanae), Fortuna balnearis, luppiter Optimus Maximus Salutaris, Salus, Hercules Salutaris. Aesculapius és lánya, Hygiea birodalom szerte a legelterjedtebb hivatalos gyógyító istenségek18 voltak. Kárpát-medencei előfordulásuknak alapvető jellemzője, hogy a hellénisztikus hagyományokat folytató (gö- rög-orientális) daciai lakosság körében görög nevükön (Asklépios és Hygieia) örvendtek nagy tiszteletnek a különösképp az emberek pártján álló (philanthropoi), és egy mehádiai feliraton„nagynak és jóságosnak" nevezett istenek19. Ugyancsak gyakori, hogy az istenek nevét viselő, különös oltalmuk alatt álló emberek (nők és férfiak egyaránt) állítottak oltárt az istenpárnak20. Pannóniában tisztelőik elsősorban a városi lakosság szegényebb rétegeiből, valamint a katonaorvosok, katonák sorából kerültek ki21. Itt egyszerre jellemző klasz- szikus gyógyító istenekként való tiszteletük, és a kelta gyógyító istenekkel való azonosításuk is22. Aquincumból több, a katonai tábori kórház (valetudinarium) orvosa által állított felirat23, és a katonai tábor nagyobbik közfürdőjénél egy, az istenpárt ábrázoló relief24 is ismeretes. Aesculapius fia, Telephorus (Telesphorus) törpeként ábrázolt istenalak, „a Vég elhozója", aki a gyógyulás és a halál lehetőségét egyaránt magában hordozza25. Időnként a cucullatus (csuklyás) jelzővel illetik26. Aesculapiusszal és Hygieával együtt istentriászt is képez27.Telephorusnak dedikált oltár ismert Pannóniában Aquincumból28, valamint Pannónia szomszédságában, több önálló és Aesculapiusszal és Hygieával együtt történő ábrázolása a mai Erdély területén Tordáról (római Potaissa) és Várhelyről (Sarmizegethusa)29. 13 Fagan 2002.89. Vö. Kiss 2003.126. 14 Kiss 2003.126. 15 Kiss 2003. 128. Vö. Künzl 1986. és Fagan 2002. 90-91., aki a fürdőkben talált ötféle orvosi eszközzel kapcsolatban felveti azt is, hogy valószínűleg inkább kozmetikai célokat szolgálhattak. 16 Lásd Plinius Hist. nat. 29.4.1. 17 Kiss 2003.132. 18 Fagan 2002.89. 19 Egy Mehádiában (római nevén Ad Mediám) előkerült feliratot Asklépiosnak és Hygieiának mint „D/'/'s magnis et bonis"ajánlottak. Kádár 1999.69. 20 Jó példa erre egy gyulafehérvári (római nevén Apulum) felirat, melyet egy bizonyos Septimus Asclepius hermes augustalis állított a capitoliumi triász (luppiter, luno, Minerva), valamint Aesculapius dominus (azaz Úr) tiszteletére. Nők esetében előfordul azAsdepia név, de sokkal gyakoribb a Hygia. Kádár 1999. 70. 21 Alföldy 1960.106. 22 Savariai emlékükhöz Póczy 1998. 33. Vö. Buöcz 1967. 10. Három oltár ismert Emonából (Ljubljana). Kádár 1981. 63. Carnuntumból (a petronelli Schafflerhof területéről) egy márvány Aesculapius-fej került elő. Kádár 1981.69. Vö. Krüger 1967.7. és Mócsy 1975.78. 23 Kádár 1999.71-72. 24 Póczy 1980.103. 25 Alföldy 1960.106. 26 Kádár 1981.67. Vö. genius cucullatus Szilágyi 1941.241. Lásd hozzá még Kerényi 1933., aki azt is hangsúlyozza, hogy Asklépios és Hygieia is telesphoroi. Vö. Szilágyi 1941.241. 27 Egger 1934.387-390. 28 Kádár 1981.75. Az oltár állítója Titus Flavius Priscus, a katonai kórház egyik gondnoka, és egyértelműen bizonyíték arra, hogy itt az isten jó véget hozó jellegéről van szó, hiszen a gyógyulásért, hálából állították. Szilágyi 1941.240-241. 29 Kádár 1999.67-68.
