A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)

Katona Klára: Termálfürdők, mint a szénhidrogén-kutatás "melléktermékei"

TERMÁLFÜRDŐK, MINT A SZÉN HIDROGÉN-KUTATÁS „MELLÉKTERMÉKEI 115 miniszter engedélyéhez kötötték. Rendelkeztek a gyógyhelyi/üdülőhelyi díjak beszedéséről, azoknak az üdü­lőterület fejlesztésére történő felhasználásáról. A bányászat körében feltárt hévízkutat az egészségügyi mi­niszter rendelkezésére bocsátották, feltéve, ha a kérdéses területen nem folytattak bányászati tevékenységet, és ha a kút gyógyászati célú igénybevétele nem akadályozta az egyéb ipari munkálatokat. A minisztériumban a vonatkozó feladatok ellátására felállították az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóságot. Az 1960-as 1970-es évek fordulóján azonban egyes gazdasági és külpolitikai tényezők együttes hatására a termálfürdők fejlesztésének ügye kormányzati szintre került. Bár az európai országok továbbra is különbö­ző nagyhatalmak érdekszférájához tartozva működtek és változatlanul a hidegháború határozta meg a két katonai tömb viszonyát, az ellenségeskedés némiképp mérséklődött: a szakirodalomban az 1969 őszétől - vagyis az NSZK„új keleti politikájának" meghirdetésétől 1975 nyaráig tartó időszakot az enyhülés (a diplo­mácia nyelvén: détente) korszakának nevezik. Az időszak elemzése nem tárgya e munkának, az európai tér­séget tekintve mindössze egy-két elemet: a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok élénkülését, valamint a turistaforgalom növekedését emeljük ki. Az idegenforgalmat jellemző adatokat a következő táblázattal szemléltethetjük: Beutazó külföldiek 1957 195925 196725 26 197127 szocialista 61.073 152.263 2,1 millió 2.831.000 tőkés 15.118 37.469 356.000 683.000 összesen 76.221 189.732 2.456.000 3.514.000 A táblázat adatait elemezve megállapítható, hogy mintegy másfél évtized alatt az összforgalom 46- szorosra emelkedett, és a szocialista, valamint a tőkés országokból érkezettek számának növekedési üteme hasonló volt. A növekvő turistaforgalom emelkedő idegenforgalmi bevételeket produkált. bevétel 1957 1959 196728 197329 demokratikus 8,4 millió dft 22,9 millió dft 257 millió dft 1064 millió dft tőkés 6,6 millió dft 18,9 millió dft 184 millió dft 684 millió dft Az adatok szerint tehát az idegenforgalmi bevételek a vizsgált időszakban 116%-kal emelkedtek, e növeke­dési ütemnél nagyobb arányban nőttek a szocialista országból származó bevételek, ugyanakkor kisebb mérté­kű, de számottevő emelkedést mutatott a tőkés országok állampolgárai által az országban hagyott pénz. Figyelembe véve azt a sajátosságot, hogy a nem szocialista országokból érkező látogatók jó része volta­képpen a magyar emigráció tagjaiból állt, az idegenforgalommal foglalkozók - a feltételrendszert változat­lannak tekintve - nem számoltak a nyugati országokból érkezők számának tartós növekedésével30. Az idegenforgalom dinamikus fejlődése a gazdasági válság hatására (ami áremelkedésekkel és növekvő munkanélküliséggel is együtt járt) 1973-74-ben megtorpant, ezzel a devizabevételek növekedési üteme a későbbi években visszaesett, hiszen a válság hatása a nyugat-európai országokhoz képest később és elhú­zódva jelentkezett31. Az ország gazdaságpolitikája irányítói számára a - különösen a tőkés országokból származó - deviza- bevételek emelése 1956 után nagyon fontos volt. Ennek növelését részben az idegenforgalom útján látták megvalósíthatónak (a vízum kiadásának feltétele valuta-váltás volt). Arra a gondolatra, hogy a termálvizek­kel üzemelő (gyógy)fürdőknek a turisták idecsábításában és legfőképp - a nagyobb bevétellel kecsegtető - itt tartásában szerepük lehetne, a gazdaságpolitika egyes döntéshozói az 1960-as évek végén eljutottak; viszont szembesültek azokkal a hiányosságokkal is, amik miatt a termálvíz adta lehetőségekkel az idegen- forgalom nem tudott élni. Egy, az idegenforgalom fejlesztéséről szóló, 1968-ban keletkezett feljegyzésben olvasható:„Olyan természeti tényezőkkel rendelkezünk, amelyek világviszonylatban kimagasló értéket kép­viselnek. Fejlett egészségügyi hálózatunk, jól képzett szakembereink vannak. Hiányoznak azonban gyógy­25 MNL OL M-KS 288. f. 15. cs. 1960, 33. ő. e. 26 MNL OL M-KS 288. f. 24. cs. 1968, 1. ő. e. 27 MNL OL M-KS 288. f. 24. cs. 1972,3. ő. e. 28 MNL OL M-KS 288. f. 24. cs. 1968, 1. ő. e. 29 MNL OL M-KS 288. f. 24. cs. 1974, 61. ő. e. 30 MNL OL M-KS 288. f. 24. cs. 1968,1. ő. e. 31 MNL OL M-KS 288. f. 24. cs. 1978, 14.ő.e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom