A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Halász Imre: Gyógyfürdők és gyógyulni vágyók a Dunántúlon a tömegturizmus kialkulása előtt
100 HALÁSZ IMRE hasnak savanyúságában, a' vérnek élességében, a' vesének, méhnek ragadós nedvességében, ferdőképen pedig a' rossz fekélyekben és efféle külső nyavalyákban."33 La Langue által a harmadik Vas vármegyéhez sorolt településnél elöljáróban néhány földrajzi, illetve névhasználati tényt kell tisztáznunk. La Langue Petzai-nak írja, ám a ma Burgenlandban található Sóskútról (Sauerbrunn)34 van szó. Crantz 1777-ben megjelent monográfiájában az itt található vizet írja le. Az eredetileg Pecsenyéd nevű települést németül Pöttsching-nek, horvátul Pecvo-nak vagy Pieczva-nak írták, illetve ejtették. Ezt jegyezhette le a szerző az említett módon. Nem Vas, hanem Sopron vármegyében található ez a település, tehát ide sorolása mindenképpen téves.35 La Langue leírása szerint: „Petzai Savanyu Víz Báró Kranz által visgáltatott: ennek forrása a' falú mellett vagyon, két óra földnyire Kiss- Mártontól. Eleji. Imo. ló illatú Savanyú bányás spiritus. 2do. Meszes, atzélos föld, és még egy más, a' mint tudni Ilik a' víz vagy tiszta, vagy zavaros. 3tio. Vasas föld, melly minőn elszéllyed, vékony salétrom találtatik benne. 4to. Savanyú kútsó. Az eleji tanítják, hogy feloldozó, megerősítő, és a' savanyúnak ellentálló ereje légyen: a' végre minden betegségekbenn, mellynek a' belső részeknek megszorúlásikbann, és az egész testnek erőtlenségébenn találkoznak, hasznosnak állíttatik. Ez a' Savanyú Víz szomszéd városokban hordoztatik: sőt Austriabann lévő Bádi36 névű fördőkbenn oda való borrokkal elegyítve bőven itatik. Ellemben igen kár, hogy ennek a' víznek rendetlen élése ellen való gondviselés elhenyéltetik; mert zavarosan és roszul zártt tisztátalan edényekbenn töltetik, 's hordoztatik. Többnyire közönséges vízzel is szokták megkevenri [sic!], melly iránt a' reménylett haszon meg gátoltatik, és a' betegeknek nagy károkra vélik: ugyan ezen ravaszság, és megtsalás nem kis büntetést érdemelne."37 Zala vármegyéből ekkor egyedül Balatonfüred került fel a listára. A Balatont sokkal később fogják felfedezni a turizmus céljára, sőt ekkor még lecsapolására készítenek terveket. Hévíz a 18. század közepén még nem ismert fürdő, de a füredi savanyú víz már messze földön híres. Adjuk át ismét a szót La Langue Jánosnak: „Füredi Savanyú Viz Báró Kranz által visgáltatott: ez az orvos kút Balaton vizétől nem igen meszsze esik. Eleji. I mo. Erős általható Spiritus. 2do. Vasas ágy, melly az előbenyitől feloldoztatott. 3tio. Emésztő főid. 4to. Sok alól hajtó só, melly igen keserű. 5a Kevés sóviz. Bestandtheile I. Ein starker gaeh render Geiß. 2. Eisenstoff, so von dem vorigen ausgelöst ist. 3. absorbirende Erde. 4. Vieles abführendes Saltz, vetches unangenehm bitter ist. 5. Weniges, und kaum zu ervaehnendes muriatisches Saltz. Ereje. Annak elejiből kinyilatkozik az, hogy ennek a' Víznek megerősítő, feloldozó, és megemésztő ereje légyen: a' végre használ a' gyomornak, és hasnak erőtlenségébenn, harmad vagy negyed napi hideglelésekbenn; májnak, lépnek, vesének, anyaméhnek meg szorúlásibann; hypokondriábann, fekete epének, sárgaságnak, 's fövény hántásnak nyavalyáibann; hószámnak fennállásábann, vagy rendetlen folyásábann. Ez az orvos vizfördőképen is szolgál, és akkor a'természetet megerősíti, és újítja: innét a testnekerőtlenségébenn, ragadós és turhás nedvességekbenn, és mind azon betegségekbenn, mellyekbenn lehet inni, fördőképen is használ."38 Ugyanezeket az adatokat olvashatjuk Magda Pál művében is, melyben Füredet a Dunántúl legjobb fürdőjének minősíti.39 A Zala megyét tárgyaló rész a következőképpen fejeződik be:„E Vármegyének Tapoltza, Kékkút, és Tyhony40 helységébenn is lehet Savanyú Vizet találni, azért nem ártana ezeket megvisgálni."41 33 Magda 1819.310. 34 Sóskút fürdőjéről: Bajzik 1999. a. 435-455., Bajzik 1998.1 -24., Bajzik 1999. b. 617-634., és Bajzik - Vissi é. n. 79. 35 A könnyebb visszakereshetőség kedvéért La Langue beosztása szerint ismertetjük az egyes települések vizeit. 36 Bad 37 La Langue 1783. 94-95. Vályi és Fényes egyaránt a vízszállítást emeli ki: „vagyon savanyú vize is, mellyet Bétsbe szoktak hordani" (VAlyi 1796J, illetve„Savanyuvizéből Becsbe is hordanak"(Fényes 1851.) 38 La Langue 1783.74-75. 39 Magda 1819. 302-303.: „Füred a' Balaton m.[ellett] közel Tihanyhoz: szomszédságában van ama híres és hasznos Füredi savanyú víz és ferdő, melly a' Dunántúl lévő kerületben leg jobb. [...] Haszna; megerősítő, feloldozó és megemésztő ereje van; használ tehát a gyomornak és hasnak erőtlenségében, hideglelésben, májnak, lépnek, vesének, anya méhnek meg szorulásiban, hypochondriában, fekete epének, sárgaságnak 's fövénybántásnak nyavalyáiban a' hószámnak rendetlen folyásiban. Szolgál ezen víz feredőképpen is, és akkor a' természetet meg erősíti és nyitja'.' 40 Tihany 41 La Langue 1783.75. Magda szerint \s„Kékkúton is van savanyú vízi' Magda 1819. 303.
