A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)

Lang Tünde: római fürdőkultúra Pannoniában

RÓMAI FÜRDŐKULTÚRA PANNÓNIÁBAN 9 tárásai következtek a fürdő területén, ő megtalálta a palaestrát is.23 A fürdő a 2. század elején épült és gyűrűs típusú, nagysága 120x140 méter, vagyis 16800 négy­zetméter.24 A thermae maioresnek 2 apodyteriuma, 2 frigidariuma, 4 tepidariuma és 1 caldariuma volt, ösz- szesen 48 helyiséggel rendelkezett.25 Korábban úgy vélték, hogy a 4. század 2. felében a fürdőt tovább bővítették, de Németh Margit kutatásai szerint ez az átépítés a thermae maiores funkciójának megválto­zása miatt történt.26 A thermae maiorest lakóépület­té, elöljárók számára „palotának" alakították át ekkor. A 4. században történt átépítések nem a fürdő meg- nagyobbítását szolgálták, hanem a késő római hely­tartó, vagyis a dux Valériáé székhelyévé alakították át.27 A fürdő funkciójának megváltozása nem megle­pő, hiszen számos római fürdőt alakítottak át a késő római korban lakhatás céljára vagy elöljárók számára palotának.28 Az intercisai fürdő romjai Dunaújváros-Öreghe- gyen állnak. A területen 1908-1909-ben Mahler Ede végzett ásatásokat, a kiásott maradványokat fürdőnek határozta meg.29 A fürdő a tábor közelé­ben található, de mivel ez egy auxiliáris tábor volt, ezért a táboron kívül állt. A fürdőnek 1 frigidariuma, 1 tepidariuma, 1 caldariuma és 1 natatiója volt, és a kutatások során egy épségben maradt kádat is fel­tártak.30 A fürdő a 2. század végén épült, egyszer felújították, de a 3. század során átépítették lakóépületté.31 A 3-4. század fordulóján felhagytak az épület használatával, falait elhordták.32 2000-től került sor a romok felújítására és konzerválására. 2. ábra: Aquincum, thermae maiores, a nyugati fürdőszárny 3-5. számú helyiségei. (Forrás: Kaba 1991. 105.21. kép) A pannonjai magánfürdők A magánfürdőket a villagazdaságok fürdőire és a módosabb városi polgárok házaihoz tartozó fürdőkre lehet osztani. A magánfürdők a közfürdőkhöz viszonyítva kisebbek és egyszerűbb felépítésűek, általában soros típusúak. A városi házak fürdői közé sorolható az aquincumi helytartói palota fürdője a Hajógyári-szigeten, amelyet a 2. században építettek.33 A villagazdaságok fürdőinek megismerésében segítséget nyújthatnak a légi régészeti és a geofizikai ku­tatások is. A pannoniai villafürdők közül a legtöbb a Balaton-felvidékről ismert. Bíró Mária a villagazdaságok fürdőinél megkülönbözteti a villákon belüli és kívüli fürdőket.34 A villagazdaságok belsejében lévő fürdőket a villa tulajdonosai, míg a villákon kívül elhelyezkedő fürdőépületeket a villánál dolgozó munkások, szolgák használhatták.35 Előfordul, hogy a különálló fürdőépületek, fürdőházak nagyobbak a villa egyéb épületeinél, ilyen a balácai villagazdaság fürdője is.36 Baláca fürdője az ismert pannoniai villafürdők közül a legnagyobb, 500 négyzetméter nagyságú és soros típusú.37 A fürdők méretéből következtethetünk arra, hogy hányán dolgozhattak a villagazdaságnál.38 Kisebb villagazdaságoknál általában csak egy fürdő volt, és a fürdő a vil­23 Kaba 1984.181. 24 Kaba 1991.13. 25 Póczy 2004. 90. 26 Németh 2005.138. 27 Németh 2005.140. 28 Németh 2005.140. 29 Újlaki 2007.4. 30 Újlaki 2007.4. 31 Újlaki 2007.4. 32 Újlaki 2007. 8. 33 Hajnóczi 1974.87. 34 Bíró 1974.36. 35 BIrű 1974. 36. 36 BIró 1974. 36. 37 Hajnóczi 1974.83. 38 BIró 1974. 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom