A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Lang Tünde: római fürdőkultúra Pannoniában
10 LANGTÜNDE Ián kívül helyezkedett el, ilyen Balatongyörök balneuma.39 A balatongyöröki fürdő 95 négyzetméteres volt, 4 helyiséggel rendelkezett és a 3. században épült.40 A kisebb és közepes méretű villáknál fontos volt a fürdők védelme a tűztől, ezért kőből építették ezeket az épületeket.41 Bíró Mária a pannonjai villafürdőket 4 típusra osztotta.42 Az I. csoportba a villagazdaságon belül elhelyezkedő, vagy a villa épületéhez csatlakozó szűk, 100-140 négyzetméter kiterjedésű, félkör alakú vagy négyzet alakú helyiségek tartoznak, melyek az eisenstadti, a kádártai, a csúcshegyi II. számú villa és a nagyárpádi villafürdők.43 Az ilyen típusú fürdők meghatározása nehéz, mert nem különülnek el a villától, csak méretük alapján határozhatók meg.44 Az eisenstadti, a kádártai és a csúcshegyi villák fürdői a 2. században épültek és a 4. századig használták őket45 A nagyárpádi fürdőt 2. századinak határozták meg, de ez nem bizonyítható, mert egy másodlagosan felhasznált sírkőre alapozták ezt az információt.46 A II. csoportot a villagazdasághoz tartozó apszisos, derékszögű négyzet vagy kör alakú helyiségek alkotják, ilyenek a donnerskircheni, a gyulafirátót-pogányteleki, az örvényesi, a purbachi és a testvérhegyi villafürdők.47 A donnerskircheni, az örvényesi és a testvérhegyi balneumok L alakban csatlakoznak a villa épületéhez.48 Ezek a fürdők szerkezetüknek megfelelően 3-4 helyiségesek voltak.49 A II. csoport fürdői a 2. századra és a 3. század elejére datálhatok.50 A III. csoportba a balatongyöröki, a balatonfüredi, a bakonycseri, a táci II. számú villa fürdői és a villagazdaságon kívül vagy belül elhelyezkedő, apszisos vagy téglalap alakú helyiségek tartoznak (3. ábra).51 A balatongyöröki, a balatonfüredi és a bakonycseri fürdők elkülönülnek a villától, míg a táci II. számú villa fürdője a villán belül helyezkedik el.52 Ezek a fürdők a 3-4. századra datálhatok.53 A IV. csoportba a hosszú, több helyiséggel rendelkező fürdők tartoznak, kiterjedésük alapján hasonlítanak a közfürdőkre, mint a parndorfi, a balácai II. számú épület, a pomázi, a dorog-hosszúréteki és a tokod-erzsébeti.54 Ezek a balneumok a 2-3. század között épülhettek. A villafürdők pontos datálása nehéz, ha kevés lelet kerül elő belőlük, ez akkor fordulhat elő, ha a tulajdonosai valamilyen okból elhagyták az épületet és magukkal vitték a használati tárgyakat. Néhány fürdőnél viszont számos leletanyag került elő, ami a datálást is könnyebbé teszi. Az 1 -3. században épült fürdők a legnagyobb ki- terjedésűek, viszont a villa egyéb épületei, például a horreumok kicsik, de a 4. században a mezőgazdasági épületek lesznek nagyobbak és a fürdők kisebbek. Ez azzal magyarázható, hogy az 1-3. század során a villák tulajdonosainak több pénzük volt, így több jutott reprezentációra is, míg a 4. században a villák birtokosai elszegényedtek, ezért a luxusra keveseb- , ,, „ . . .„ bet tudtak áldozni és pénzüket a gazdasági épüle- 3‘abm:A Pannoniai villafurdok III. csoportja: tekre fordították55 a balatongyöröki, a balatonfüredi, a bakonycseri és a táci II. számú villagazdaság fürdői. (Forrás: Bíró 1974. 38. Fig. 16.) 39 Bíró 1974. 36. 40 Hajnóczi 1974. 41 BIró 1974.37. 42 Bíró 1974.37. 43 BIró 1974.37. 44 Bíró 1974.37. 45 Bíró 1974.37. 46 BIró 1974. 37. 47 Bíró 1974. 37. 48 Bíró 1974. 37. 49 BIró 1974. 37. 50 BIró 1974. 38. 51 BIró 1974.38. 52 Bíró 1974.38. 53 Bíró 1974. 38. 54 BIró 1974.38. 55 BIró 1974.39.
