„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)
Ritoók Pál: Hol áltt az Andrássy-ebédlő?
31. Az Andrássy-ebédlő részlete Budán. Egykorú fotó (Új idők 1901. január 6.) hely és fölötte a háziasszony ábrázolása képezte az ebédlő szellemi középpontját, tehát az ellipszis alakú hatalmas asztal közepét is a kandalló középtengelyéhez igazították. A kép bal szélén a háttérben álló nagy pohárszék egy része és attól jobbra egy hímzett paraván látszik. A falak tetején virágmintás textilfríz futott körbe, fölötte egyszínű textíliából kialakított ferde sáv képezte az átmenetet a fénykép tetejéről sajnos lemaradt mennyezet felé. A szobát a kandallóval szemközti hosszoldalról, feltehetően egy vagy több ablakból jövő természetes fény világította meg, a mennyezet felől mesterséges világítás sejthető, ami be volt kapcsolva a felvétel készítése idején. A másik fényképen, amely szinte csak a kárpitot és a kandallót mutatja szemből, jól kivehető, hogy a téglával kirakott tűztér kormos!108 A kandalló tehát nem csupán dekoráció szerepét töltötte be, hanem a füst távozott is belőle, tehát kémény tartozott 108 Malonyay Dezső: A fiatalok. Tanulmányok Ferenczy Károlyról, Grünwald Béláról, Katona Nándorról, Magyar-Mannheimer Gusztávról, Ríppl-Rónai Józsefről, Budapest, 1906. 202-203. hozzá: A kéményeket a részletesebben megrajzolt alaprajzokon jelölni is szokták, tehát olyan helyiséget kellett keresni az Andrássy-ebédlő feltételezett helyén, amelyben kandalló volt az ablakkal vagy ablakokkal szemközti fal közepén. Ez az elhelyezési mód nagyon is szokványos volt az arisztokrata és nagypolgári városi palotákban, de mégis közelebb vihet a megoldáshoz. A harmadik fontos forrás Rippl-Rónai József vázlata, amely az ebédlő megtervezésének korai szakaszában készülhetett.109 * A tusvázlat az egyik rövidebb oldal felől ábrázolja a helyiséget. (1. kép) Baloldalon, feltehetően a helyiség hosszoldali középtengelyében állt a kandalló, amely fölé a hevenyészett rajzból következtethetően ekkor még tükröt képzelt a művész. A kandallótól jobbra hosszú és keskeny asztalka látható. A szemben lévő rövid oldalfal bal oldalán, a sarokban keskeny és magas állótéglalapot jelöl a rajz. Ez ajtóként, esetleg keskeny szekrényként azonosítható. A rövid oldal közepét szekrény, minden valószínűség szerint az egyik, a kis pohárszék foglalta el. A kandallóval szemközti hosszoldalon két ablakot mutat a vázlat. Mivel a rajz bal széle félbevágja a kandallót és a jobb szélen lévő ablaknak szintén csak a felét látjuk, ebből arra következtethetünk, hogy a kandalló és az ablak egymással szemben helyezkedtek el. A rajzból kiindulva annak meglehetősen vázlatos volta miatt nem zárhatjuk ki, hogy a hatosztású, azon belül sűrű lécezésű, esetleg ólomkeretes, kétszárnyú ablakok ajtóként is értelmezhetőek. A vázlat előterében látható nagyméretű ovális asztal arra enged következtetni, hogy a helyiség és annak berendezése megközelítően szimmetrikus volt. Tehát az ebédlő másik oldalát a vázlaton látható oldal tengelyes tükrözésével kaphatjuk meg. Ezek alapján az Andrássy-ebédlőt egy legalábbis nagyjából szabályos téglalap alaprajzú helyiségként képzelhetjük el, amelynek 109 Rippl-Rónai József: Vázlat az Andrássy-ebédlőhöz. 1897. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Itsz.: 58.82 47
