„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)
Ritoók Pál: Hol áltt az Andrássy-ebédlő?
egyik hosszoldalán három ablak - esetleg részben ajtó - nyílt. Az ezzel szemközti oldalon állt a kandalló, amelyet kétoldalt keskeny asztalkák fogtak közre. A két rövid oldal közepét feltehetően egy-egy tálalószekrény foglalta el. A vázlat alapján nem lehet eldönteni, hogy a két rövid oldalfal kandalló felőli szélén, a sarokban keskeny ajtók nyíltak vagy szekrények álltak, esetleg az ebédlő nem volt szimmetrikus ebben a tekintetben. Tehát olyan helyet kellett keresni egy az Andrássy Tivadar által birtokolt épületek valamelyikében, ahol a fentebb leírt helyiség elképzelhető. A kereséshez gróf Károlyi Mihályné Andrássy Katinka Együtt a forradalomban című naplóját és visszaemlékezését vettem alapul, mert abban reménykedtem, hogy a gyermekkori helyszínek, így saját lakásuk leírásában legalább utalás szintjén megjelenik az ebédlő, mint érdekes, híres, netán kritizált enteriőr.110 A visszaemlékezésből is tudható, hogy a 19. század második felében két András- sy-palota állt egymáshoz közel a budai Duna-parton.111 Érdekes tény, hogy miközben a művészeti kérdésekre is nyitott Andrássy Katinka visszaemlékezése számos részletre kitér, így a két palota belső tereit, sőt a tiszadobi Andrássy-kastélyt is az olvasó elé idézi és Rippl-Rónait név szerint is említi, sehol nem emlékezik meg az általa tervezett Andrássy-ebédlőről, pedig annak stílusa jelentősen eltért a korban szokásos kastély- és palotabelsőktől. A budai Andrássy-paloták közül az egyiket, amely ma is áll az I. kerületben a Bem rakparton, gróf Andrássy Gyula, a kiegyezés utáni Magyarország első miniszter- elnöke, az Osztrák-Magyar Monarchia későbbi közös külügyminisztere építtette. Tervezője Linzbauer István 110 Károlyi Mihályné Andrássy Katinka: Együtt a forradalomban. Budapest, 2011, 111 „Még Duci bácsihoz (ifjabb Andrássy Gyula gróf családi beceneve), a szomszéd házba sem volt szabad egyedül átmennem..." Károlyi Mihályné i.m. 87. építész (1838-1880) volt.112 A palota 1874-ben készült el Wechselmann Ignác építőmester kivitelezésében.113 Ezt a palotát idősebb Andrássy Gyula 1890-ben bekövetkezett halála után kisebbik fia, ifjabb Andrássy Gyula örökölte. Ebben tehát annak testvére, Tivadar, nem építkezhetett az 1890-es években. Részletesen megvizsgálva az engedélyezési tervcsomagban az egyes szintek alaprajzait nem találtam olyan helyszínt, ahova a fentebb leírt helyiség illeszkedett volna. A másik Andrássy-palota az egykori Margit rakparton az előbb említett épülettől két telekkel északabbra állt, a mai Francia Intézet helyén. (32. kép) Ezt a három utca által határolt palotát az építési engedély szerint Andrássy Adél építtette 1871-ben a Schubert és Tückisch építési vállalkozó céggel Pucher József tervei szerint.114 * Az 1882-es Budapesti lakcímjegyzék szerint a Fő utca 17. szám alatt, a 112 Jász Borbála: Linzbauer István császári és királyi építész munkássága. Szakdolgozat, kézirat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet szak, Piliscsaba, 2011. 113 I. Fő utca 11-13. a Margit rakpartra átmenő telken álló épület. Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban BFL) Magasépítési Tervtár 14408. helyrajzi szám alatt található szignált tervek. BFL XV 17.d.329/14408 Lásd még: Budapest műemlékei I. Szerk.: Horler Miklós, Budapest, 1955. 637., Váczi Piroska: Egy épülettípus a 19. századi Budapesten. Palota és bérház egy épületben = Pavilon 7. szám, (1992) 66-73. különösen 70-73. 114 Budapest, I. kerület, Margit (jelenleg Bem) rakpart 9., Fő utca 17., Pala utca 1. A 307,6 D-öl nagyságú telek telekkönyvi betétszáma 1358. volt, amely 1921. augusztus 31-én 1214-re változott. BFL VII. 6/c Telekkönyvek, Budapest fő- és székváros budai része. A telek első helyrajzi száma 2271.2272 volt. Ez 1903 körül 2574-re válozott. A jelenlegi helyrajzi szám: 14411. A fennmaradt tervek: BFL Terv- és Térképtára XV. 17. BMT 1222., az 12644. sz. 1871. augusztus 23-án tartott tanácsülés, amely jóváhagyta a 814/871. építési szakbizottság által kiállított építési engedélyt. A tervlapok felirata: „Bau eines Zinshauses (3 Stock) der Gräfin Adele Andrássy. Wasserstadt Hauptgasse No. 53. Pucher József 1871." Az építést kivitelező cég neve egy Klösz György által készített fényképen olvasható, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjtemény fényképtára, valamint Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban BTM) Kiscelli Múzeum Fényképtára. 48
