„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)

Ritoók Pál: Hol áltt az Andrássy-ebédlő?

gálánsán kész volt felesége részére kastélyát kibővíteni. Egy megfelelő toldalékot épített hozzá az üvegablak és mennyezeti üveg beépítése céljából. Az asszonynak része lehetett a kandalló fölötti kárpit megmentésében a háborús dúlás közepette? Kérdéseinkre cáfolat a „Vörös grófné- ként” nevezetessé lett leánya, Andrássy Katinka jellemzése: „Amikor Andrássy Tivadar megkérte a kezét, anyám tizenhét éves volt, és még csak nem is sejtette, mit jelent a házasság ... Egész életén keresztül mélységesen megvetett mindent, ami a nemi élettel volt kapcsolatos, s ennek folytán még éberebben, még szigorúbban ellenőrizte négy leánya minden lépését. Amíg férjhez nem mentünk, egyetlen könyvet nem olvashattunk el anyánk engedélye nélkül... Tiszadobi estéink programja többnyire az volt, hogy anyánk felolvasott nekünk. Nagyon szép, kellemes hangja volt.” Andrássy Katinka memoárjában soha nem említi a Rippl-Rónai- ebédlőt Budán, sem Tiszadobon.102 A tiszadobi kastélyban a hagyományos „fekete” és a modern ebédlő egy nagy boltíves nyílással lett egybenyitva pár évvel Károlyi Mihályhoz 1914-ben történt férjhezme- netele előtt. A feketéről írta: „A hűvös, hosszúkás ebédlőben mindig sokan ültek az asztalnál. A szűkebb család tagjai, nagybácsik és nagynénik, nővéreim férjestül, Duci (Andrássy Gyula) bácsi politikai hívei és művészek - s a vendégek heteket töltöttek nálunk...Anyám kivétel nélkül minden étkezésnél késve jelent meg. Szórakozottan, sietősen akkor állított be többnyire, amikor mi már az édességnél tartottunk. Egyiptomi cigaretta és Houbigant parfüm illata lebegett körülötte, hóna alatt nagy köteg újság (...).” 2014-ben Tiszadobon is elkészült az ebédlő rekonstrukció. (48. kép, Id. színes melléklet)

A Nabis csoportban Rippl-Rónain kívül másik művész nem kapott hasonló nagyságrendű és összetételű feladatot. Az Andrássy-ebédlő nagyszerű, impozáns mű-együt102 Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban. 4. kiadás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1985,

tes, amely a művészetpártoló arisztokrata család rituális étkezéséhez adott művészi foglalatot. A hozzáfűződő teóriának, elvi programnak talán azért nem találjuk nyomát Rippl-Rónai leveleiben, sem az Andrássy-ebédlővel kapcsolatos dokumentumokban. Bizonyára Knowles-szal és Aristide Maillol-lal folytatott közös beszélgetésekből szűrte ki maga számára a barátok által mondottakat. Az eredmény alapján megállapítható, hogy az ebédlőnek volt koncepciója.

A termékeny műhelybeszélgetésekről az itt idézett, művészettörténeti jelentőségű Rippl-Rónai feljegyzésből következtethetünk: „Mi hosszan, évekig csak hárman tartottunk össze, mi csak egymást kultiváltuk és nagyon törekedtünk - mindegyik a maga zsánerében az ízléses és szép dolgok megteremtésére - egy kicsit el is bizakodtunk - azt hittük, hogy igen kevés, talán 3-4 embert kivéve mindenki banális, ízléstelen, és még hozzá érdekhajszoló is.” 103

Az ebédlő kivitelezése folyamán Rippl-Rónainak a pécsi Zsolnay gyárban és Zitzmann üvegfúvó mesternél Wiesbadenben alkalma adódott izgalmas műhelymunkára, kísérletezésekre. Az említett kandalló tervrajzon, ahol még egy nagy tükör függött volna felette, és a grófné arcképe állt a párkányon, a kandalló homlokzatának dekorálására virágmintás kerámia frízt tervezett Rippl-Rónai. A rajzon olvasható az anyagra vonatkozó írás: „ceramia.” Valószínű, hogy a kandallóra szánta azokat a csempeképet, melyeket itt ismertet a tanulmányában először Kovács Orsolya. Zsolnay-gyári falburkoló csempére festett és ráégetett kép kompozíciók kerültek elő a párizsi bolhapiacon (40-41. kép, Id. színes melléklet). Egyik tárgy az ismert, nagy ovális tányér tájképes dekorját idézi. Hullámos vonallal, szaggatott vonalkázással rajzolt vidéki táj egy nagy fa alól kitekintve, két alakkal, távoli templommal. A másik csempeképen sárga színű virágvázában zöld levelű piros virágok vannak. A két csempe megléte technikai kísérle103 Levél Lázár Bélához. Kaposvár, 1907.augusztus 31.

44