„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)

Horváth János: Az Andrássy-ebédlő rekonstrukciójának jelentősége

30. Gróf Andrássyné, Zichy Eleonóra. Strelisky felvétele

„Nő kertben” (1896) című rajzán kerti környezetbe komponálta. A továbbiakban már csak az olajkép szereplőjének arcát kellett „átírni”, hogy a gobelinkép női profilja a fitos orrú, barna hajú leány helyett a szőke hajú és nemes arcélű Andrássynét jelenítse meg. (47. kép, Id. színes melléklet)

A kandalló a virágmintás csempedíszű tervrajzhoz képest egyszerű szerkezetre redukálódott. Fölé a szép grófné

piros ruhába öltöztetett alakja került buja növényzettel körülvéve. A nő kezében tartott virág a rózsaillat varázsára, a kifinomult erotika egyik összetevőjére utal. A modell személyét hitelesíti a pasztellportréhoz való hasonlóság, és ami a műelőzményeken még nem volt látható, a kerítést érintő kéz ujj ára húzott karikagyűrű. A kandalló és a hímzett falkép a terem fókuszában áll. Hangsúlyos pozíciójával egyesülni látszik a „házi tűzhely,” a családot ösz- szetartó szeretet és a „kerti tündér” eszméje. Az ebédlő lényegében a gróf feleségének örömére készült. Eleonóra grófné dekadens, megközelíthetetlen szépsége összecsengett Rippl-Rónai gondolatában a titokzatos Yvonne-nal. Mindkét személy valóságos preraffaelita jelenség volt. A közönséges értelme miatt egyikük sem járt volna a művész által elképzelt vörös ruhában, csak feketében, esetleg fehér estélyiben. Rippl-Rónainak a portréfestéskor alkalma nyílt felmérni az asszony tartózkodó, hűvös magatartását. Az etikett miatt ki volt zárva egy szembeforduló póz. Háttal ülve mutatja meg a profilját a festőnek. Vajon a dalverseket író grófné tudott-e azonosulni a művész által sugalmazott virágos kerti érzékiséggel, amikor sorra vette a dekoratív ornamentikát? A budai kandalló fotóján láthatjuk, hogy a „Vörös ruhás nőt” oly sűrűn körülrakták szecessziós vázákkal, mint egy oltárképet. Voltak-e játékos gondolatai, amikor a porcelántányérok nyüzsgő vonalakból festett felületéről ételt csipegetett? Az a tény, hogy férje halála után a budai palota eladásával 1910-12 körül átmentették az ebédlőt Tiszadobra, a grófné részéről személyes kötődésről, ragaszkodásról árulkodik. Magáénak érezte Rippl-Rónai művészi produkcióját. 1908-12- ig átalakítások, korszerűsítések folytak a tiszadobi kastélyon.101 * Tulajdonosa, a második férj, Andrássy Gyula,

101 Levelek az Andrássy-házból (1864—1869). Szerk. Schmal Alexandra.

[Budapest], General Press Kiadó, [2007], 135-136. p.; Fekete 1 Csaba: A tiszadobi Andrássy-kastély enteriőrje. A Vörös Postakocsi 2010/Tavasz, 3-15. p.

43