Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
6. Mezőgazdasági termékek szállítása
Király István Szabolcs 6. Mezőgazdasági termékek szállítása Mint ismeretes a mezőgazdaságban jelentős mennyiségű anyagot kell szállítani. A vízen való szállítás régóta, a vasúton való - a szárnyvonalak kiépítése után - még az I. világháború előtt megoldódott. A termények és más anyagok közúti szállításának gépesítésére hazánkban a két világháború között sem került sor. Sporzon Pál már 1910-ben felveti az automobil teherszállítást, de saját maga is úgy véli, hogy: „biztonság okáért előnyösebb a mezei vasúttal való szállítás,”282 Fuvarozáshoz való teherautókat is be lehetett szerezni német cégek képviseleteinél (Benz). A tömörgumis, illetve vasabron- csos teherautók a 6-10 t árut 8-12 km/ó sebességgel szállították 1910-ben. Jellemző, hogy a teherautók 56,6%-a még 1926-ban is tömör gumiabronccsal volt felszerelve. Dél- Dunántúlon 1926-ban összesen 60 db teherautót tartottak nyilván; ebből csak 1 db volt vontató.283 A teherautók többsége 2,5-4 t-s, benzines, 10-30 Le-s (7,3-22 kW) volt, s kétharmad részüket a fővárosban üzemeltették. Az összes autó háromnegyed része amerikai (elsősorban Ford), német (Benz) és magyar (Magomobil, Csonka) gyártmányú volt. Negyed részük olasz, francia, cseh üzemekből származott.284 Somogy megyében 1935-ben a közúti mezőgazdasági szállítást szinte teljes egészében fogattal oldották meg, csupán 8 db teherautót írtak össze, a gazdasági vasút hossza 110,6 km volt.285 A szállítás gépesítettségének helyzete összefüggött a korszerűtlen úthálózattal, a tőkehiánnyal, a rendelkezésre álló, bármikor használható fogatos erővel.286 84
