Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
4. Mezőgazdasági erőgépek - 4.5. Új erőgép, a traktor
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE minőségű és megbízható Hofherr traktorokat dömpingáron adták el külföldön.236 A Szántógép-tulajdonosok Országos Szövetsége már alakuló ülésén kérte a Kormányt a traktorvámok egységes, 30 aranykorona/q-ban (30 AKJ100 kg) való meghatározására.237 Rothmeyer Imre - az OMGE titkára - szerint a hazai gépipar védelme sem indokolja a magas vámokat. Ugyanis a magas vámok emelik a termelési költségeket s így a magyar termékek külföldi versenye még nehezebb, annál is inkább, mivel a környező országokban kisebb a traktorokra kivetett vám.238 A traktoralkatrészek, a kenőolajak vámja is jelentősen emelte az üzemeltetés költségeit. Ráadásul az I. világháború alatt és után a tüzelőanyagokhoz csak hatósági igazolással lehetett hozzájutni.239 A petróleumüzemű traktorok elterjedése összefüggött a benzinhiánnyal, illetve annak drágaságával. Emiatt is fordult a figyelem a mezőgazdasági terményekből is előállítható etilalkoholra (spirituszra).240 Kund Ede műegyetemi tanár ilyen irányú kísérletei kedvezőek ugyan, széleskörű elterjedésre mégsem számíthatott.241 A motorszesz fokozottabb felhasználása összefüggött a hadigazdálkodással. 1939-ben a burgonya 4,5-8%-át, a cukorrépa 18-20%-át dolgozták fel alkohollá.242 A háborús idők jele, hogy az utalványokra adható tüzelőanyag mennyiségét is csökkentették, kezdetben 15-20%-kal, később nagyobb mértékben.243 A traktorok megbízható üzemének lényeges eleme a megfelelő kenőolaj használata. Az érdekvédelmi szervezetek (SZÖSZ, OMGE, Műszaki Szakosztály stb.) visszatérő témája a kenőolaj vásárlása és használata körüli zűrzavar. Az állandó és jó minőségű olajat gyártók érdekében kéri a SZÖSZ, hogy adjanak mintát a műegyetem mellett működő mezőgazdasági gépkísérleti állomásnak, ahol azokat kipróbálják. A jó hasznot jelzi egyébként, hogy 1930-ban tizenhét cég gyárt illetve forgalmaz kenőolajat.244 Jó jel, hogy 1929-től már a Shell is árusít traktorolajat.245 A traktorok alkalmazása, beszerzésük és üzemeltetésük körüli gondok ellenére 1925 és 1930 között elsősorban a nagy- és középbirtokon vált általánossá. A kisbirtokos réteg igényét akarta kielégíteni a földművelődésügyi tárca, amikor 1928/29-ben a 200 kát. holdnál (113,6 ha) kisebb területen gazdálkodóknak kedvezményes áron biztosított traktorokat. A Fordson traktornál 15%-ot. az Austin, Case, McCormick, Hart-Parr, Hannomag-Schlick és HSCS traktoroknál az ár 20%-át a tárca (FM) fizette. A fennmaradó részt 2 illetve 3 évre 9%-os kamattal kellett törleszteni. A géphez talajművelő eszközöket, 7 napra kiképzett szerelőt s 6 havi garanciát adtak. A tulajdonosoknak évente 100 kát. holdat (57 ha) kellett felszántani az új ún. földreformos gazdáknak.246 1 929-ben 334 db traktor talált gazdára, ebből 185 HSCS, 149 külföldi gyártmányú volt. Az akció végeredményeként Mayer János miniszter 600 db traktor eladásáról számolt be. megjegyezve: „...a racionalizálás végrehajtása nálunk nem értelmezhető úgy, hogy a kézi munkát az egész vonalon gépi munkával igyekezzünk pótolni, mert ez szociális zavarokhoz vezethet, és a részes művelést is okvetlenül fenn kell tartani,”247 A magyar mezőgazdaság gépesítésének fejlesztését ez a tény alapvetően meghatározta. A magyar mezőgazdaságot különösen súlytó gazdasági válság (1929-1933) éveiben a traktorok 20-25%-át nem üzemeltették. A traktorakció során jutányosán vásárolt gépek hitelének törlesztésével - a mezőgazdasági termények árának jelentős csökkenése miatt - súlyos gondok voltak. A gazdák mintegy 25-27 millió pengővel tartoztak a gépgyáraknak, miközben ugyanott közel 30 millió pengő eladhatatlan készlet volt raktáron. Sok kisbirtokot árvereztek el ezekben az években.248 Sokan ezért a traktorgyárakat szidták. „Minél nehezebb a gazdasági helyzet, annál hangosabbá válnak a panaszok a traktorok ellen"249 Kund Ede a Köztelek gazdasági gépészetrovatának vezetője úgy véli, hogy a nehéz gazdasági helyzetben (1930-ban) csupán a munkaköltség csökkentése miatt nem érdemes az emberi munkát géppel helyettesíteni.250 A gépeket szerinte a munka tökéletes elvégzése és gyorsasága szempontjából kell elbírálni. 73
