Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

4. Mezőgazdasági erőgépek - 4.3. A gőzgép

Király István Szabolcs

36. ábra: Dobszai vízimalom (Mernyei uradalom)

4.3. A gőzgép

Az angolok nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is először alkalmaztak gőzgépet. J. Watt és Trevithick kísérletei után a mezőgazdaság követelményeinek megfelelő vontatható gőzgépek alkalmazására 1840 után került sor. Ransome és Sims ebben az évben mutatja be Liverpoolban lokomobilját. Az eddig ipari célra (közlekedésre, bányászatra stb.) készült gőzgépek mellett, (vagy helyett) egyre többen tértek át a mobil gépek gyártására, mert az igény egyre nőtt nemcsak Angliában, hanem az 1850-es évektől kezdődően Európa-szerte, így került az első gőzgép hazánkba is 1852-ben. Angliában az erős konkurrencia miatt lázas kísérletek folytak a gőzgép hatásfokának növelésére, ezért változatos szerkezeti megoldások születtek, amelyek végső soron az üzemeltetési költségek csökkentéséhez vezettek.201 A Royal Agricultural Society is figyelemmel kisérte a szénfelhasználást és jelentős díjakat osztott ki a legjobb gyáraknak, amelyek gépeiket kiállították. W. Hamm szerint 1849-ben a legjobb lokomobilok még 10,78 font (kb. 5,4 kg) jóminőségű szenet fogyasztottak Leó-ként. 1856-ban már csak 3,5 font-t (kb. 1,7 kg). A gőz nyomása 3,15 atm-ról 3,5 atm-ra emelkedett.202 Jelentős változást hozott a túlhevített gőz alkalmazása, a kéthengeres - alacsony és magasnyomású - kivitelezés, amely a gyártástechnológia korszerűsödése mellett lehetővé tette a 8-12 atm üzemi nyomást. Fordulatszáma a kezdeti 120-150 f/p-ről 200-300 f/p-re nőtt. Javult a hatásfok.203 Lehetővé vált a szénen és a fán kívül más mezőgazdasági melléktermék hasznosítása (szalma, csutka stb.) is.

66