Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
4. Mezőgazdasági erőgépek - 4.4. A belsőégésű motorok
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE Németországban az 1850-es években jelenik meg a (angol) gőzgép, a saját gyártású gép R. Wolf nevéhez fűződik, akinek 8 Le-s (5,9 kW), 6 atm-s, 120 f/p fordulatú loko- mobilja nagy sikert arat. Ezt a kihúzható, könnyen karbantartható tűztémek köszönhette, amelynek megbízható tömítését Wolf oldotta meg. Az 1870-es években a lokomobil lényegében teljesen kialakult. A további években az üzembiztonság fokozását, a sokoldalú tüzelőanyag hasznosítást, a tüzelőanyag automatikus adagolását tekintették feladatuknak a gyárak. Az 1860-as évektől induló magyar gőzgépgyártás is jó üzletnek bizonyult, mert több gyár is felvette profiljába. (Rock, MÁVAG, Nicholson, Hofherr-Schrantz majd Hofherr- Schrantz-Clayton-Shuttleworth, stb.). A 8-10 Le-s (5,9-7,3 kW) magyar gőzgépek 4-5 kg jóminőségű szenet vagy ezzel egyenértékű más tüzelőanyagot igényeltek, vízszükségletük 120-150 1 volt óránként. Kiszolgálásukhoz általában három ember kellett közöttük vizsgázott gépész is.204 A kisebb teljesítményű (4-10 Le 3-7,3 kW) gőzgépek döntő többségét cséplésnél használták. Számuk a századfordulón megközelítette a tízezret, majd az I. világháború után a traktor és a motor kiszorítja őket, de nem teljesen, legalábbis az 1950-es évekig. Gőzgépet természetesen nemcsak a cséplésnél alkalmaztak. Előnyét hamar felismerték mindenütt ahol a kisebb teljesítményű, és általában megbízhatatlanabb természeti energiát, illetve állati erőt kellett pótolni, így váltották fel a száraz, illetve a vízi malmokat a gőzmalmok. A memyei uradalomhoz tartozó fonói vízi malmot 1872-ben váltotta fel az uradalom első gőzgépe, amelyet még 1869-ben vettek. A 12 Le-s (8,8 kW) gép (valószínű Clayton-Shuttleworth) beállítása jó üzletnek bizonyult, hiszen hét év átlagában 13611.64 Ft tiszta hasznot hozott.205 A gőzgépet 1885-ben Röck-féle, 1898-ban Lángféle géppel váltják fel. Az uradalom gazdaságossági számítások alapján döntött egy-egy új gép beszerzéséről. Ha az biztos haszonnal járt, úgy a legkorszerűbb technikát alkalmazta. Különösen nagyértékű berendezéseknél gépészmérnök véleményét is kikérte. A legújabb Láng-féle gőzgép a próbaüzem szerint 83,2 Le-t (61 kW) (ind. telj.) teljesített. A szénmegtakarítás 40%-os volt. a malom őrlési teljesítménye 55%-kal emelkedett.206 A gőzgép az évezredes talaj művelésben is jelentős változást hozott. Hazánkba, hasonlóan az első gőzcséplőhöz aránylag hamar bekerült az első ún. egygépes rendszerű gőzeke (1861), a kétgépesre 1870-ig kellett várni.207 Számuk, tekintettel drágaságukra lassan emelkedett, a maximumot 1935-ben érte el 588 db készlettel. Elsősorban a mélyebb művelést igénylő síkfekvésű cukorrépát termelő nagybirtokon használták. A gőzgépek jobb kihasználása érdekében javasolták a hagyományos lokomobilokat is átalakítani szántógépre. Az egyébként sikeres próbálkozások nem terjedtek el, főleg a kellő tőke és teljesítmény hiánya miatt.208 A gőzgép térhódítása a századfordulón még töretlen. 1895-ben már megjelenik a belsőégésű motor (az országban 100 db, Somogybán 1 db volt belőlük), hogy lassan ugyan de kiszorítsa a termelésben forradalmi változást hozó gőzgépet.209 4.4. A belsőégésű motorok A különböző kísérletek ellenére 1860-ig a gőzgépen kívül nem volt olyan gép, amely az ipari feltételeknek eleget téve folyamatos munkára lett volna képes (Ch. Huygens, Hautefeville, Papin). Etienne Lenoir (1822-1900) motorjában a dugattyút gáz- és levegőkeverék meggyújtásával működtették. A History of Technology című könyv 58. ábrája alapján azt hihetnénk, hogy Lenoir 1860-ból való gázmotorja egy gőzgép, ami nem is véletlen, hiszen egy horizontális, kettősműködésű gőzgép alkatrészeiből készült (37. 67
