Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

4. Mezőgazdasági erőgépek - 4.2. Szél- és vízierőgépek

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE feszültségszabályozóval felszerelt akkumulátortöltőt. A szélerőgép ilyen jellegű alkal­mazása a kedvező széljárású helyeken, tengerpartokon, hegyek fennsíkjain ma is elter­jedt és gazdaságos. Az évezredes múltra visszatekintő vízierőgépet elsősorban malmok meghajtására használták, de a gyorsfolyású patakokon cséplőgépet, olajütőt, kőzúzót, fűrészgépet is működtettek velük. Az ősi ún. alulcsapott vízikereket a jobb hatásfokú felülcsapott vált­ja fel. Poncelet az előbbi hatásfokát a lapátok meggörbítésével javította. Angliában a 18. században már vasból készült a vízikerék, amely formailag is átalakította az erőgépet. Bourden (1824) - Euler (1754) elve alapján vízszintesre állította a kereket. Vezetőkerék alkalmazásával a gép teljesítményét változtatni lehetett. Bourden turbinája még kezdet­leges, de Foumeyron továbbfejlesztette és elérte, hogy a víz energiája 75%-ban átalakult mechanikai energiává. A turbina elvét felhasználva sokféle megoldás született, a helyi igények és lehetőségeknek megfelelően. A 19. század végétől a vízierőgép indirekt módon is szolgálja a mezőgazdaságot. Elektromos áramot termelve jut el a felhasználókhoz. Vízi és szélerőgépeket nagy számba használtak malmok meghajtására, de az állati erővel működő ún. szárazmalmok is elterjedtek. A statisztikai adatok szerint a következő számban: (Magyarország, Vö. 13. táblázat). Somogybán 1885-ben összesen 258 db vízimalom, 48 gőzmalom, és 9 szárazmalom működött, szélmalmot nem írtak össze. A vízierővel működő malmok többsége 1-2 kere­kes, felülcsapott, 2-3 Le (1,5-2,2 kW) teljesítményű volt, 100-500 kg/nap őrlési kapaci­tással. Az igazolt vízimalmok harmad része már turbinával működött, Somogy megyé­ben Francis és Bánki turbinákat használtak. A nagyobb teljesítmény (10-15 Le 7,3-11 kW) nagyobb vízhozamot is igényelt, ezért ezeket nagyobb patakokra is építették, illetve az eddigi malomárkokat, a duzzasztást bővítették, hogy a 350-600 1/sec vízmennyiség biztosítva legyen.200 (36. ábra: a Dobszai vízimalom). 13. táblázat: Az erőgépek megoszlása Erőgép/db 1863 1873 1885 1894 Vízimalom 13474 17249 12519 15417 Szélmalom 475 852 650 712 Szárazmalom 7966 6361 3197 2033 Egyéb (gőz ill. vegyes) 217 492 910 1843 összesen: 22142 24954 17276 20005 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom