Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.3. Az aratás
Király István Szabolcs A gépet vontatják, a vágószerkezet oldalt jár, mint a későbbi korszerű gépeknél. Vágószerkezete forgótárcsás, a gabonát félkörívben elhelyezett fogak terelik a tárcsához. A vágáskor a szárakat egy villás szerkezet támasztja meg, majd a levágott terményt oldalra tereli. Ezt a szerkezetet pótolja majd a motolla. Ugyanakkor tervezi Salmon is aratógépét, amely a nyírás elvén működik, és olyan szerkezetet alkot, amely a levágott terményt kéve nagyságban gyűjti össze és a tarlóra továbbítja, {„it had on apparatus for collecting and delivering the cut corn in parcels like sheaves ready for binding.”)101 Donald Cumming forgókéses (1811), Smith forgótárcsás (1811) aratógépét követően Patrick Bell az eddigi tapasztalatok mintegy összegezéseként szerkeszti meg híressé vált aratógépét. A titokban végzett kísérleteket 1828-ban siker koronázza, s a gépeket a Greystone Farmon a Monikie parókián ki is állítják (1829). A több géppel végzett próba balszerencsésen végződött, mert a hozzá nem értő munkások a gépet teljesen tönkre tették. Néhány évi szünet után - Bell szerint: deserved disuse - immár a Royal Agricultural Society támogatásával, sikerrel mutatják be. Négy gépet Amerikába is küldenek. Gépének vágószerkezete a ma is használatos alternatív mozgású fix és mozgó pengékből álló szerkezethez hasonló, motollája magasságban állítható, a gabonát vászonból készült terménykihordó rakta rendre, a gépet két ló tolta (16. ábra: P. Bell aratógépe, 1831). 16. ábra: Bell aratógépe (1831) Az aratógép elterjedését a szakirodalmi források szerint az amerikai Cyrus McCormicknak köszönhetjük. Fussel, Beaumont, Klein mellett N. S. B. Gras és John W. Oliver is ezen a véleményen van.102 McCormick a gabona gépi betakarításának kísérleteit apja farmján figyelte meg 1816-ban, aki függőlegesen álló forgóhengerekkel kísérletezett. Miután McCormick is bekapcsolódott a gép fejlesztésébe az előbbi vágószerkezet helyett egy - a nyírás elvén működő kaszaszerkezetet konstruált. Alternatív mozgású rúdra (kaszasín) váltakozó szögállású, fűrészfogszerűén recézett mozgópengéket szegecselt, amelyek a négyes osztású kaszaujjban lévő hasonló állópengéken csúsztak el. Az ujjak védték a pengéket és a gabonát is megvezették. Ennek a kialakításnak köszönhetően a vágás mindkét irányban megtörtént. Az egykerekű, motollás gépet lovak vontatták (17. ábra: Mc.Cormick aratógépe (1851). Mc.Cormick 1831-ben szabadalmaztatta gépét. Hussey 1833-ban nyújtja be szabadalmát aratógépére, amelynek vágószerkezete nagyon hasonló a Plucknettnél látottakhoz. 42
