Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.3. Az aratás

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE

17. ábra: McCormick aratógépe (1851)

A gyakorlat a nyírás elvén működő vágószerkezeteket igazolta, amelyek szerkezetileg is hasonlóak voltak, s ebből számos szabadalmi vita is keletkezett. Az angol Fussel egyenesen Bell gépének másolásával vádolta az amerikaiakat. Az aratógép általános elterjedését 1851-től számíthatjuk, ahol az előbb említett gépeket New Yorkban (Great Fair) és Londonban (Great Exhibition) is bemutatták. A rendrearatógépek fejlesztésének jelentős állomása 1876, amikor W. A. Wood a „Royal” Show-n (Birmingham) bemutatja kévekötő szerkezetét. A vágás és kévekötés egy menetben történő gyakorlati megoldására 1880- ban a Smithfield-i bemutatón került sor, ahol a kévéket zsineggel kötözték át. Az amerikai dróthuzalos gépeket ezt megelőzően mutatták be Liverpoolban. McCormick zsingekötöző gépe 1879-ben aranyérmet kapott az angliai Derby „RoyaF’-on (18. ábra: Rendrearató, USA 1876). Samuelson gépe (1881 Smithfíeld) nélkülözte a vászonfelhor- dót, a vágás és kötés egyazon területen történt. A levágott termény továbbításában T. S. Bissett and Son cég először alkalmazta a láncos felhordót (1890). A zárt fogaskerékhajtás is a nevükhöz fűződik (1880). Az 1890-es években a kévekötő-aratógépek teljesen kiforrottak. Szinte kivétel nélkül 2 lóval vontatták, vágószerkezetük egyenletes tarlót hagyott, a manila zsineggel dolgozó kötőzőszerkezet megbízhatóan működött.

Amerikában az európai (főleg angol) fejlesztéstől függetlenül tervezték a huzalos (Marsh, Gordon, Locke) majd a zsineges kötözőszerkezeteket (Appleby, Behel, Gorham). Ez utóbbiak tették lehetővé a gabonaöv gyors növekedését Nyugat- és Észak- Nyugat-vidékén. Észak-Dakotában volt olyan farm ahol 60 kévekötőt használtak 1882- ben. A fejlődés új állomása a kombájn alkalmazása volt. A kombájnt gőztraktor vontatta, vagy lovakkal, öszvérekkel (20-30 db!) húzatták. Először Kalifornia hatalmas síkságain használtak az 1880-as években.103 Az 1870-es évektől érezhető túltermelési válság elsősorban ennek a robbanásszerű technikai fejlődésnek köszönhető. J. W. Oliver szerint: „The most important factor, however was the introduction of labor-saving machinery. ”104

A gabonatermesztés túlsúlyával kínlódó magyar mezőgazdaság leghátrányosabb területe az aratás gépesítése volt. Óriási ellentmondás, hogy míg a talajművelés, a vetés és a csép- lés gépesítése az első világháború kitöréséig a korabeli technikai szintet elérte, az aratás számottevő gépesítésére csak az aratócséplőgépek megjelenésével (1950-től) került sor. A megoldatlanság okát nem technikai téren kell vizsgálnunk. Ez összefüggött Magyarország ipari elmaradottságával, a mezőgazdasági termelés túlsúlyával, a nagyszámú olcsó munkaerő létével amelynek foglalkoztatása szociális és politikai kérdés is volt.

43