Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.3. Az aratás

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE

zetet a járókerék szíjjal hajtotta meg mintegy 50 f/p fordulattal (15. ábra: Aratótalicska. Person, 1802). A levágott terményt egy forgó szárterelő döntötte oldalra.

A vágószerkezet tulajdonképp 8 sarló alakú késből állt, s mintegy bizonyítva azt is, hogy a betakarítás gépesítését az első próbálkozók a sarló, majd a kasza mozgásának utánzásával igyekeztek megoldani. A gabonaszár vágását először forgó mozgású vágóeszközzel akarták elérni. Ilyen próbálkozásról számol be William Pitt is. (Anual of Agriculture 1787). Az aratógépre az első szabadalmat Joseph Boyce jegyeztette be 1800- ban." A gép vágószerkezete egy vízszintes forgású tárcsából állt, amelyre kaszákat erősítettek, meghajtását szintén járókerékről kapta s ugyancsak ember tolta. T. J. Plucknett szabadalma (1805) szakított a kasza alkalmazásával, gépének vágószerkezete magasságban állítható éles, fogazott szélű forgó tárcsából állt, amely a terményt jobbra terelte. Érdemes felfigyelni Plucknett másik gépére is, amelyet 1797-ben Salmonnal együtt tervezett, amelyet az Encyclopedia Britannica is közölt. Fussel is bemutatja a gép ábráját, de működéséről nem szól.100 Ez azért is meglepő, mert ez a gép tartalmazza először az alternatív mozgású vágószerkezet első próbálkozását. Gladstones újítása két szempontból is említést érdemel (1811).

15. ábra: Aratótalicska (Person 1802)

41