Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
9. A termelési rendszerek
Király István Szabolcs növényvédelmet 150 nagyteljesítményű, szertakarékos gépekkel oldják meg, köztük RAU, HUNNIPER-300-as, EVRARD, HARDI típusokkal. A KITE már 1981-ben segítette a kevés forrással rendelkező üzemeket. Ezek géphasznosítási társaságot alapítottak, amelyet a rendszergazda 62 millió Ft-tal támogatott, ilyen értékű gépeket kapott 31 üzem, a 80 üzemből ennyien vették igénybe ezt a forrást.298 A Szekszárdi Állami Gazdaság gesztorságával induló, regionális jellegű termelési rendszer a KSZE kukoricaterülete 1972 és 1981 között 14 ezer hektárról 180 ezerre nőtt, a taggazdaságok száma pedig 12-ről 231-re. Bár a növekedés üteme ezt követően lassult, 1986-ban már 258 taggazdaság 202353 hektáron termelt. A KSZE az 1972-es 5,86 t/h-os átlagát 1981-re 6,83 t/h-ra tudta emelni, majd 1986-ig e szint felett is tartotta.299 Ez volt az az időszak - elsősorban a termelési rendszereknek köszönhetően - amikor a hazai kukoricatermelésünk a 6143 kg/ha-os hozamával (az egymillió hektárról nagyobb területen termelő országok között) második volt a világon. (Az USA 6755 kg/ ha-ral az első, Franciaország 6103 kg/ha-os átlagtermeléssel a harmadik volt 1981 és 1986 között.) Annak ellenére, hogy a termelés természeti feltételei ezekben az országokban kedvezőbbek. Dr.Gazdag László 1974 és 1986 között elemezte a KSZE taggazdaságainál a kukoricatermelés költségeinek alakulását az átlagtermések függvényében. Mind a grafikont, mind a lényeges következtetéseket fontosnak tartom idézni, mert ezek tükrözik a hazai kukoricatermelés trendjét és annak költség-jövedelem viszonyát, elsősorban a termelési rendszereket illetően (Vö.: 68. ábra).. 68. ábra: A kukoricatermelés költség-termelési érték adatai a KSZE-ben egy hektárra vetítve Forrás: MM 1987/47;6.old. 304
