Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
2. A magyar mezőgazdaság technikai fejlődését meghatározó gazdaságilag fejlett országok, a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének körülményei - 2.5. A magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének körülményei
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE 6. táblázat: Kézi, fogatos és gépi munkák aránya 1871-1935 között a gabonatermesztésben Magyarországon (%) Művelet 1871 1895 1935 Szántás: fogatos 100 992 69,8 gőzgép 0,8 122 motorikus 23,7 Vetés: kézi 91,75 51,46 fogatos 8,25 48,54 100 motorikus Aratás: kézi 97 94 84 fogatos 3 6 16 motorikus Cséplés: kézi (nyomtatás) 64 24,33 7,14 fogatos (járgány) 18 47,12 1,86 motorikus (gőz, motoros) 18 28,55 91 Forrás: KSH és Sporzon adatai alapján saját összeállítás 7. táblázat: Átlagtermések emelkedése 1870 és 1910 között /q (0,1 t) 1870 1910 emelkedés 0,1 t (100%) 0,1 t % búza 42 6,9 64 rozs 3,8 6,5 71 árpa 4,7 7,1 91 zab 3,5 6,3 80 kukorica 5,4 8,6 59 burgonya 17,5 45,3 160 cukorrépa 97,9 125.5 28 Forrás: 45. jegyzet A gabonánál együttesen 65%-os a termésemelkedés. Az átlagosnál jobb terméseredményeket a kedvezőbb feltételek közt gazdálkodó közép- és nagybirtokok produkálták. A szükséges hitelt inkább ezek az üzemek kapták meg, a gazdálkodást tanult szakember irányította, a racionális üzemvitelhez, a gépek alkalmazásához szükséges feltételeket is elsősorban itt tudták megteremteni. Míg a nagybirtokot az egyre dráguló munkaerő gyakran kényszerítette technikai fejlesztésre, addig a parasztgazdaságok elsősorban: „...a rendelkezésre álló. máshol amúgy sem foglalkoztatható családi munkaerő felhasz23
