Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Mordovin Maxim: A 15-17. századi távolsági textilkereskedelem régészeti emlékei Pápán
Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának Tanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté Kaposvár, 2013 267-282 A 15-17. századi távolsági textilkereskedelem régészeti emlékei Pápán MORDOVIN MAXIM ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszék H-1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B, mordovin.maxim@btk.elte.hu Mordovin, M.: The archaeological traces of the 15th-l 7th centuries distance cloth-trade in Pápa Abstract: The rescue excavations carried out in the centre of Pápa produced a huge number of very different finds. Among others more than one hundred cloth seals were found, which number is higher than the all other such from the territory of the whole medieval Kingdom of Plungary. These seals represent a very intensive distance trade of cloth production in 15th—17th centuries between Pápa and several important western centres of cloth-production, including Cologne, Ulm, Nuremberg, Arras, Flamburg etc. The finds from Pápa supplement the data known from the written sources concerning the cloth trade. Keywords: cloth seals, textile production, urban archaeology, international trade Bevezetés A nyugat-dunántúli Pápa városában 2010-ben kezdődtek meg a belváros nagyszabású rehabilitációs munkálatai, melyek egyik legfontosabb része a Fő tér felújítása volt. Az építkezések előtt itt még lehetőség nyílt jelentősebb megelőző feltárásokra. A munkák első szakaszát Szvath Márton, míg a 2011. évit Mordovin Maxim és Kolláth Ágnes vezették.1 A több mint 1700 m1 2-es felületet érintő feltárás rendkívül gazdag leletanyagot és a város középkori történetére vonatkozóan óriási mennyiségű topográfiai adatot szolgáltatott. Jól nyomon lehetett követni, hogy a kora Árpád-kori falusias település hogyan alakult át a 13. század végére egy burkolt piactérrel rendelkező mezővárossá, amely a középkor végére a távolsági kereskedelem egyik kiemelkedő csomópontjává vált.2 A középkor végére alakult ki Pápa központjának az a szerkezete - gótikus templommal, körülötte kőkerítéssel körülzárt temetővel és burkolt piactérrel amely a 18. század második feléig meghatározó maradt. Pápa város történetében a 15-16. század fordulója volt egyértelműen a virágkor kezdete. A város ekkor az országosan meghatározó befolyású Szapolyai család dunántúli birtokainak központja lett.3 Elősegítette a gazdaság további fellendülést a mohácsi csata utáni népességmozgás is. A pápai és a környékbeli lakosság (és azon belül is elsősorban a nemesség) egyre inkább a város erődítésein belül keresett menedéket. Az 1540-es évektől Pápa annak a győri végvidéknek lett egyik vára, amely a 16. század második felében a végvárrendszer egyik legzavartalanabbul működő egységének tekinthető, elsősorban annak köszönhetően, hogy a katonaság zsoldjának 60%-át - éppen Bécs és Ausztria védelme érdekében - a határos osztrák tartomány, Alsó-Ausztria segélyeiből fizették (ez még abban is megmutatkozott, hogy a források több alkalommal a terül etet „osztrák végeknek" nevezték).4 A nagyszámú környékbeli nemes beköltözése a 16. század közepére elég gyorsan helyszűkéhez vezetett, így a piactér északi és nyugati részét beépítették. Két házsor épült ekkor a templom körítőfala mentén (1. kép). Erre az időszakra tehető a textilkereskedelem fellendülése is, ami egybevág az írott forrásokkal. A városi posztókereskedőkről 1477-től kezdve tudunk5, míg az első ismert pápai céh - a szabóké - 1510-ben alakult meg.6 Helyi textilgyártásra utalnak a 15. században említett posztókallómalmok is. A textilkereskedelmet is jelentősen elősegítette a Garai László által 1439-ben a város részére megszerzett harmincadmentesség, vagyis a határvámok fizetése alóli felmentés. Ezt a kiváltságot 1500-ban és 1518-ban teljes vámmentességre egészítették ki.7 A 16. század folyamán már nagyszámú pápai textilkereskedőről tudunk Északnyugat-Magyarország vásárain, sőt, Béccsel folytatott kereskedelemben is. 1494-ben egy pápai csapó nevével találkozunk a bécsi 1 Részletesen lásd Mordovin 2012. 2 Az Árpád-kori település leletanyagát Flerbst Anna dolgozza fel. (Herbst Anna: Egy Árpád-kori településrészlet feltárása a pápai Fő téren. ELTE BTK BA szakdolgozat, Budapest 2013.) 3 Kubinyi 1994. 54. 4 Pálffy 1997. 9., Pálffy 1999. 60., 70., 116., 128-129., 169-172. 5 Solymosi 1996. 23. 6 Kubinyi 1994. 54-55., S. Lackovits 1996. 80. 7 Kubinyi 1994. 54.
