Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Pető Zsuzsa Eszter: A bódvaszilasi templomerődítés kutatása
A BÓDVASZILASI TEMPLOMERŐDÍTÉS KUTATÁSA 117 A tatárjárást követően IV. Béla király a várak, központi helyek megerősítésére koncentrált; ennek a folyamatnak a része lehetett az új tornai uradalmi központ és erősség, Szádvár felépülte is, amivel párhuzamosan a 13. század utolsó harmadában megindul a tornai királyi várispánság vármegyévé való szervezése is.'3 Bódvaszilas első, a kutatásban sokszor bizonytalannak vélt említése is erre az időszakra tehető: 1274-ben IV. László, Sebestyén tornai ispánnak adományozza a Torna megyei Nilos’4 földjét.13 14 15 A 13. századi birtokadományozások során több határjárást is végeztek a régióban, amelyek közül kettő, Nádaska16 (1280), illetve Komjáti, Minkefalva (Bódvalenke) és Mile (1283)'7 határát leíró dokumentum maradt ránk teljes egészében. Ezekből felismerhető, hogy a középkori határok szinte azonosak a mai településhatárokkal, s mindez megerősíti azt a benyomásunkat, hogy a Bódva felső völgye napjainkban is archaikus képet mutat. Szilas települését 1283-ban, a IV. László király által Vid fia Zsenge számára adományozott birtokok bejárása során említik először biztosan Zylas alakban úgy, mint Komjátival határos falut.18 Nem rendelkezünk közvetlen 14. századi adatokkal, ám feltehetően még a 13. században a szádvári uradalomhoz csatolják Szilast, így ismertek birtokosai. A Bódva-völgyében 1272-től adatolható Tekus sárosi ispán leszármazottai a század végére megszerzik a királytól a szádvári uradalmat, majd Aba Amadé bírja azt, végül a rozgonyi csata után (1312) ismét uralkodói kézre kerül a vár és annak összes tartozéka: Szögliget, Szilas, Hidvégardó, Szentandrás és Kovácsi.'9 Több adat szól a 14. századi várnagyokról és a Drugethek birtoklásáról.20 Az 1332-37. közötti pápai tizedjegyzékekben Torna plébániáit csak egyszer találjuk meg, akkor is - területünk települései közül - csak Szögligetet és Perkupát, noha az Árpád-korban máshol is létezett plébánia. Hiába keressük az adózók között pl. a hospesfalvakat, azok eredendő kiváltságaik révén a saját plébániájuk számára szedték be a tizedet.2' így volt ez az ekkor már biztosan plébániával rendelkező Vendégi22, Szentandrás23, Szőlősardó24 és Hidvégardó25 esetében is.26 Szilas hiányának magyarázata lehet, hogy - ha volt is bármilyen egyházi épülete (templom, kápolna) - az minden bizonnyal Szögliget filiája volt.27 Torna megye ispáni tisztét 1379-ben Bebek Imre töltötte be, majd nem sokkal később, uralkodói adományként megkapta a szádvári uradalmat, így Szilas urai is a Bebekek lettek - utóbbit egy 1415-ben kelt perirat is igazolja.28 Mellettük Vid fia Zsenge és Tekus ispán leszármazottai birtokolták a vidéket, viszályaik és együttműködésük emlékét számos irat őrzi.29 Az uradalom késő középkori képét mutatja az 1427-ben keletkezett Torna megyei portaösszeírás, amelyben a Szilasi-medencén belül viszonylag népesebb településként, 33 telekkel szerepel Szilas, a korábban központi szereppel bíró Szögligeten csak néhánnyal több portát jegyeztek fel. Ekkor már feltehetően saját, teljes jogú egyházzal is bírt Bódvaszilas, amelynek jelentőségét tovább emelte, hogy 1446-ban itt tartották meg Torna vármegye gyűlését.30 13 Györffy 1963. 45-47., Dénes 1983. 32. 14 Dénes György szerint ez helytelen azonosítás, az adat a későbbi Borsod megyében található Nyilas településére vonatkozik. Ezt azzal igazolja, hogy a tornai, abaúji és borsodi határokon elhelyezkedő birtokok földrajzi és közigazgatási helyzete sokszor ellentmondásos volt, az adományok pedig ennek a rendezését célozták meg. Az oklevelekből következtethető az, hogy a vármegyékhez tartozó nemesi birtokok szigetszerűen voltak jelen a királyi uradalom területén (pl. az 1283. évi határjárásban borsodiként említett Komjáti, Miié, Lenke települések, melyek később már Torna vármegyéhez tartoztak, Id. 16. lábjegyzet). Ugyanez fordítva is igaz volt; Tornához tartozó földek voltak távolabb, a szomszédos megyék területén is, ezért említhették először - Nyilashoz hasonlóan - Kupát, Hegymeget, Tornaházát is tornai birtokként. Dénes 1983. 49-50., Sárközy 2006. 84. 15 Wenzel 1874. 87-88. (88. sz.), 90-92. (91. sz.), Szentpétery - Borsa 1961. 106. (2540. sz.), 111. (2555. sz.), Sárközy 2006. 84. 16 1280/1636: Torna megye közgyűlési jegyzőkönyvében. MOL DF 210. föl. 1998. 17 DL 16.092 18 Ld. 16. Ij„ MOL DF 210. föl. 1998. 19 Fügedi 1977. 63-64., 193., Dénes 1983. 46-48., 62-65. 20 A Drugethek ismert tisztségei között Heves, Borsod, Abaújvár, Szepes és Sáros ispáni címe szerepel, Tornáé nem. Talán a mindenkori szádvári várnagy látta el ezt a szerepet. Détshy 1969. 144., 168., Dénes 1983. 65-66. 21 Dénes 1983. 66. 22 Plébániáját 1263-ban említik. Nagy 1871. 254. 23 Szentandrás temploma a 12. században épülhetett. S Pusztai 1980. 132., Valter 1980. 114., 127. 24 Mint egyházas hely, 1324-ben említi egy oklevél. Nagy 1871. 254. 25 Ezúton is köszönetemet fejezem ki Koppány Andrásnak, aki a Simon Annával végzett hidvégardói templom falkutatásának eredményeit a rendelkezésemre bocsátotta. A kutatás során igazolást nyert a templom román kori eredete. 26 Még IV. Béla király állapodott meg (1263) az esztergomi érsekkel arról, hogy a tornai uradalom tizedét az uralkodó pénzben váltja meg, hogy azt ne az egyház, hanem közvetlenül a tornai királyi uradalom javára szedjék be, erről a jogról talán csak a pápai adószedés során mondott le a király. Fejér 1829. IV. 3. 126. 27 A megye képes műemlékjegyzékében a középkori templom építését a 12. századra datálják, noha erre vonatkozó, biztos adat egyelőre nem ismert. Cseri - Szabadfalvi 1992. 12. 28 Csánki 1890. 241., Dénes 1983. 74-79., Sárközy 2006. 84. 29 Dénes 1983. 69-73. 30 Csánki 1890. 240., Sárközy 2006. 84.
