Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Szabó Dénes Kristóf: Árpád-kori mágikus deponáció Csanádpalota Juhász T.-tanya lelőhelyről
12 SZABÓ DÉNES KRISTÓF A kő elkeskenyedő hasáb alakú, legszélesebb oldalán simára csiszolódott, vörösesszürke bazalttufadarab, 6,85 centiméter hosszú és 4,7 centiméter széles. Kövek, kődarabok legtöbbször a szájukkal felfelé fordított edények száját elfedő, illetve kőépületek esetén az azokat az összeroppanástól védő funkcióban szerepelnek a hasonló leletegyüttesekben. A vörs-borzás- dűlői5 és a kánai 3509/7. számú ház cölöplyukában talált fazekat lapos kővel6, a buda-vízivárosi korsót három (köztük egy díszített) téglával7, a jáki fazekat8 téglával és csatári kővel fedték le, egyben védelmezve így az edénybe zárt varázslatot is9. Esetünkben viszont a kő az edényen belül helyezkedett el, így a varázslatban lehetett funkciója. Kő alkalmazása mágikus deponáció összetevőjeként az Árpád-korból nem került még elő, csak kavicsokat alkalmaztak néha hasonló szerepben.10 11 A jól kézreálló töredék kiszélesedő oldala ferdén simára kopott, kör alakká egészíthető ki, ép állapotában mozsártörő lehetett. A mozsártörő termékenység-szimbólum is lehet a magyar népi kultúrában, a dunántúli mozsártáncban a két férfi táncos mozsártörőt (vagy sótörő botot), illetve famozsarat fogva lába közé, pan- tomimszerűen imitálta a nemi aktust. (Amennyiben nő volt az egyik táncos, az fogta a törőt.)11 így a töredéke, a törött tojáshoz hasonlóan ugyancsak termékenységvarázslással állhat kapcsolatban. Felületén helyenként beleivódott rozsdafoltok látszanak, ez arra utal, hogy vastárgy is lehetett mellette, ami mára elporladt. Az edényekbe rejtett vasszög12, kés13, nyílhegy14, vastű az ártó szándékú lelkek meg- sebzésére szolgálhattak. A tönkrement mozsártörőt másodlagosan fenőkőként is alkalmazhatták, ebben az esetben a termékenységvarázslás mellett a késpenge élességét is hivatott lehetett fenntartani a mellé tett fenőkő. Kora újkori példák ismertek Finnország területéről köszörűkövek épületekbe való befalazására.15 Tájolás A csanádpalotai lelet a félig földbe mélyített épületen belül annak délnyugati negyedében, az objektum oldalához közel helyezkedett el. Az Árpád-kori telepeken előkerült rituális edénydeponációk e tájolási jellegzetességére Pölös Andrea figyelt föl a 13. századra keltezett szentjakabfalvi építőáldozatok kapcsán, ahol a négy fazék közül három szájával felfelé fordítva, egy-egy ház délnyugati sarkába ásott gödörből került elő. Bennük egy esetben tojás, egy esetben jércecsontváz volt.16 A sajólád-kemeji, sertésfoggal, ló lábszár- és em7. kép: Az in situ feltárt edény a veremház padlóján 5 Wolf 1993. 544-545. 6 Daróczi-Szabó - Terei 2011. 223. 7 H. Gyürky 1967. 81. 8 Valter 2005. 547. 9 Más szájjal felfelé elásott edényeknél olykor szerves anyagból készült fedőt alkalmaztak, erre utal, hogy pl. a fancsikai edényekbe rejtett kutyakoponyák mellett nem volt föld. (Vörös 1990. 124.) A tiszaeszlár-bashalmi deponációt kerámiatöredékkel fedték le. (Kovalovszki 1980. 47.) 10 Letenye-Lapuleveles-dűlőn csirkecsontokkal, kaviccsal és vasszöggel együtt került elő kavics egy házból, és ugyanilyen együttes ismert a tapolcai bencés kolostorból is. Száraz 2003. 184., Daróczi-Szabó - Terei 2011. 201. 11 Seemayer 1935. 112-113. 12 Borsod (Pölös 2001.468.), Esztergom-Alsósziget (Lovag 1985. 96.), Esztergom-Szentkirály (az összesen nyolc feltárt, rituális céllal elásott fazékból háromban volt szög, tojással együtt, Horváth 1979. 42-44.), Hejőkeresztúr-Vizekköze (4 edényből, Wolf 1997.139-143.), Kána (4 edényből, Daróczi-Szabó - Terei 2011.204-209.), Keszthely-Dobogó (Sági 1967.), Letenye (Száraz 2003. 184.), Mosonmagyaróvár (Ászt 2006. 31.), Tapolca (Daróczi-Szabó - Terei 2011. 201.), Tiszaeszlár-Bashalom lelőhelyekről biztosan ismert, de sok esetben egyes alaktalan vastárgyak is szögek maradványai lehetnek. 13 Kánáról, Keszthely-Dobogóról, Tiszaeszlár-Bashalomról ismert. 14 Fenékpuszta: Jankovich-Bésán 1991. 185., 210. 15 Hukantaival 2007. 67-68. 16 Pölös 2001.469.
