Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Szabó Dénes Kristóf: Árpád-kori mágikus deponáció Csanádpalota Juhász T.-tanya lelőhelyről
ÁRPÁD-KORI MÁGIKUS DEPONÁCIÓ CSANÁDPALOTA JUHÁSZT.-TANYA LELŐHELYRŐL 13 béri combcsonttöredékkel együtt gödörbe helyezett 12-13. századi korsó egy földfelszíni épülethez képest ugyancsak délnyugati irányban elásva helyezkedett el.'7 A Sági Károly által a keszthely-dobogói mágikus deponációk lelőhelyéről közölt térkép17 18 alapján mind a gödörbe helyezett, szájával lefelé fordított fenékbélyeges fazék, benne kanalasgémtojással és felfelé álló vasszeggel19, mind az Árpád-kori edény aljtöredékét, vaskést és szenült gabonamaradványokat tartalmazó kisméretű gödör délnyugati irányban helyezkedett el az itt feltárt kisszámú Árpád-kori telepobjektumhoz képest. Tőlük délnyugatra pedig egy (esetleg határ-?) árok feküdt. Különösen fontos párhuzama a leletünknek a kánai 3509/7. számú nagyméretű tárolóépület délnyugati sarkában feltárt 10-11. századi cölöplyuk- deponáció, melybe egy, a csanádpalotai csuporral formájában és méreteiben is szinte megegyező, kővel lefedett csuprot helyeztek, benne részleges csukacsontvázzal.20 A nemrégiben publikált nagyszámú többi kánai deponáció közül ezzel ellentétben az épületek padlójába mélyített gödrökből származóak két esetben azok északnyugati, két esetben délkeleti, egy esetben pedig északi részéből kerültek elő.21 Babócsán három, a kolostorhoz tartozó falutelepüléshez köthető, 12-13. századra datált edény került elő különálló gödrökből, két fazék, illetve egy korsó. Áz egyik fazékba csirkecsontokat, valamint szürkésfekete gyöngyöt helyeztek. Ezt egy gödör déli felébe temették, maga a gödör pedig a falu déli határán helyezkedett el, talán a közeli temetőtől elválasztva azt.22 Hasonló határvédő funkciót tételezett fel Horváth István a középkori Szentpálfalvától délkeletre előkerült deponációról.23 Az Árpád-kori templomokból előkerült építési áldozatok esetén azok épületen belüli tájolása változatos24, a jáki nemzetségi központban feltárt téglaházban pedig az épület északkeleti részében volt az épület felújításakor beépített, téglával és kővel fedett fenékbélyeges fazék.25 A fent felsorolt esetek mindenképpen jelzik a deponációk épületekhez, településekhez viszonyított tájolásának változatosságát az Árpád-koron belül, ugyanakkor a csanádpalotai leletet is jellemző délnyugati tájolás kiemelkedik közülük, mint az egyetlen, amit egy lelőhelyen belül egységes hiedelemrendszer tükröződéseként sikerült megfigyelni. Újkori magyarországi párhuzamára már felhívták a figyelmet, ám az épületekhez kapcsolódó deponációk délnyugati tájolásának dominanciája a vaskorig és bronzkorig visszanyúló kulturális párhuzamokkal rendelkezik. A bajorországi, csehországi, ausztriai urnamezős, Hallstatt-kori, és kora LaTéne-kori házak cölöplyukaiban elhelyezett deponációk elemzése (18 lelőhely 39 leletegyüttes)26 jelentős délnyugati és nyugati dominanciát mutatott, mint például Kelheim, Kanal I. lelőhely 44. és 36. számú házának délnyugati cölöplyukában elhelyezett edények, vagy az ugyanezen lelőhely 16. számú házának cölöplyukában deponált orsógomb és bronztű esetén. A jelenséget Peter Trebsche a házak és temetkezések, mint a holtak házai közti párhuzamossággal kísérelte meg értelmezni. A Hallstatt-kori nyugat-keleti tájolású temetkezések esetén a halott feje mellé helyezett edény a sír délnyugati sarkába került, így ez magyarázhatja, hogy az építési áldozat elhelyezésénél az épületekben is legtöbbször délnyugati cölöplyukat választottak.27 A svédországi Alberstro i. sz. 1. századi késő vaskori cölöpszerkezetes hosz- szúházában építési áldozatként elhelyezett birskátrány-pogácsát is az épület délnyugati negyedének egyik cölöplyukába rejtették.28 A dániai Fyn szigetén feltárt kostrupi késő császárkori telep 20. házának is a délnyugati bejárat két oldalán lévő cölöplyukakba helyeztek el egy-egy miniatűr edényt, míg a 27. házban az ellentétes, északkeleti 2. kép: A csupor alá rejtett kőtöredék és csirkecsontok 17 Wolf 1993. 543. 18 Sági 1967. 55. 19 Sági 1967. 55-59. 20 Daróczi-Szabó - Terei 2011.208. 21 Daróczi-Szabó - Terei 2011. 198-199. 22 Magyar 1994. 23 Horváth 1969. 58. 24 Budán, a vízivárosi Szent Péter templomban a szentély északnyugati sarkában (H. Gyürky 1967. 80.), Székesfehérváron a Szent Péter templomtól északra ásott gödörben (Kralovánszky 1969. 70-71.), Zalavárott a templom főhajójában a padló alatt (Cs. Sós 1954. 273.) helyezkedtek el. A hetény-egyházföldi templomban cserépbográcsot falaztak az alapozásba (Takács 1993. 208.). 25 Valter 2005. 547-549. 26 Trebsche 2005. 225-226., Trebsche 2008. 76. 27 Trebsche 2008. 70-72. 28 Bergström 2004. 2-5.
