Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
A MISKOLC-SZENTLÉLEKI PÁLOS KOLOSTOR TÖRTÉNETE ÉS 2012. ÉVI KUTATÁSA 89 A kutatóárokban tovább haladva, a 14. századi réteg bontása során egy harmadik, szintén visszabontott falat találtunk, mely a 14. századi faltól beljebb, a kerengőudvar felé került elő. Az ehhez a falhoz kapcsolható rétegek főleg 13. századi és kevés 14. századi leletet rejtettek. E három, egymástól jól elkülöníthető építési periódust megkísérelhetjük összekötni a kolostor történeti adataival. A pálos rendház első fázisát annak 14. század eleji alapításához és István nádor bőkezű adományaihoz köthetjük. A bővítéssel járó átépítést a 14. század közepén és végén kapott, nagyobb adományokból befolyó pénzösszegek tették lehetővé. A kolostor utolsó átépítését a 15. században juttatott javadalmak biztosították. Megjegyzendő, hogy mindegyik átépítési rétegben találtunk Árpád-kori anyagot, amit természetesen a legnagyobb mennyiségben a legkorábbi építéshez kapcsolódó szintekben azonosítottunk. A korai leletanyag nagy számát az 1240-es határjárás alkalmával említett remete közösséghez kapcsolhatjuk. Feltételezésünk szerint az ismeretlen eredetű közösség fából készült épületekben élhetett itt az első kőkolostor megépítéséig. A 14. századi építkezések alkalmával végzett planírozások során kerültek a korábbi közösség nyomai a különböző rétegekbe. Bemutatott kutatásunk másik célja a kolostornégyszög revitalizálása és a feltárt falak műemléki helyreállítása volt. Ennek során elvégeztük a kibontott felszín légifotózását, melynek több száz felvételét geodéziailag bemért illesztőpontok segítségével georeferáltuk, majd az eredményről méretarányos ortofotót készítettünk (10. kép). Ugyancsak elvégeztük a falak függőleges síkjának fotózását 1x1 méteres felületekben, így a konzerválás megkezdése előtt minden frissen kibontott falat teljes körűen dokumentáltunk. Ezen munkák elvégzését a feltárást követő műemléki konzerválás tette szükségessé. Az ásatás befejezését követően a kerengőudvar és a kerengőfolyosó falainak állagvédelme megtörtént. A templomban fennálló balesetveszély elhárítása, a diadalív pilléreinek és a boltozat helyreállításának munkálatai - az anyagi források szűkös volta miatt - várhatóan 2013 folyamán történnek meg. A tanulmányunkban felvázolt adatok kutatásunk első évének eredményeit tükrözik. Bízunk benne, hogy a jövőben folytatni kívánt feltárások tovább árnyalják majd a szentléleki kolostorról eddig megszerzett ismereteinket. A mískolc-szentléleki pálos kolostor 2012. évi kutatása 10. kép: A kolostornégyszög kutatásáról készített ortofotó (HÓM Régészeti Adattár) Összefoglalás A szentléleki - középkori nevén dédesi - pálos kolostort a 14. század elején létesítették az írott források alapján. Egy korábbi oklevélben szereplő adat alapján azonban joggal feltételezhetjük, hogy egy csekély létszámú remete közösség már a 13. század közepén élhetett a ma is látható monostor helyén, vagy annak közelében. Életüket, a közösség vagyonának gyarapodását nagylelkűen támogatta Nagy Lajos király, Luxemburgi Zsigmond és később Mátyás király is. A szentléleki kolostor elnéptelenedése, pusztulása a 16. század közepén történt. Az épületet a szerzetesek többé nem építették újjá. A kolostor első tudományos igényű régészeti kutatását Czeglédy Ilona kezdte meg 1974-ben. A feltárásokat állagmegóvás is követte, melynek munkálatait Ferenczy Károly irányította. A helyreállítás főként a templom területét érintette, a kolostornégyszöget ekkor kitakarították, falait szárazon rakott kőfallal emelték ki. Az eltelt közel negyven évben sem a kolostor, sem a templom területén nem történt állagmegóvási munka, csupán a leszakadáshoz közel álló diadalív aládúcolását végezték el. 2012-ben az aládúcolás megszüntetését, a diadalív teljes helyreállítását célzó civil kezdeményezéshez kapcsolódóan kezdett a miskolci Herman Ottó Múzeum a kolostor területén kisebb régészeti kutatásba. Munkánkat a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága mellett több önkéntes is segítette. Ebben az évben főleg a kolostornégyszög területén végeztük szondázó jellegű kutatásainkat. A feltárás eredményei alapján feltételezzük, hogy a kolostort három építési periódusban alakították ki. Az első, csekély alapterületű létesítményt a 14. század elején építették. Később, szintén a 14. században megtörtént a kolostor első átépítése, bővítése. Ma is látható formáját a 15. században nyerte el, ekkor közel 1 méterrel tették szélesebbé az épületet. A pálos kolostor első
