Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
90 MISKOLCZI MELINDA - SZÖRÉNYI GÁBOR ANDRÁS fázisát annak 14. század eleji létrehozásához köthetjük. A bővítéssel járó átépítést a 14. század közepén és végén kapott, nagyobb adományokból befolyó pénzösszegek tették lehetővé. A szentléleki kolostor épületének utolsó átépítéséta 15. században juttatott javadalmak biztosították. Az ásatás befejezését követően a kerengőudvar és a kerengőfolyosó falainak ideiglenes állagvédelmét is - szintén civil összefogással - elvégeztük. A szentléleki kolostor feltárását 2013-ban is folytatni szeretnénk, melynek alkalmával remélhetőleg több adatot nyerünk a szerzetesek életteréről, az egyes helyiségek méretéről és elhelyezkedéséről. Egyik célunk az, hogy a 2012-ben a nyugati traktusban előkerült helyiség kiterjedéséről, funkciójáról bővebb információkat szerezzünk. The history of the Pauline friary near Miskolc and it's archeological excavation in 2012 MELINDA MISKOLCZI - ANDRÁS GÁBOR SZÖRÉNYI According to written sources the Pauline monastery of Szentlélek - its medieval name is Dédes - was established in the early 14th century. However, on the basis of earlier data of a document we may assume that a small anchoretic community lived on the today still visible place of the monastery or in its adjacencies. The life and the increase of the community's assets were generously supported by King Louis the Great, and later King Matthias. The depopulation and destruction of the monastery of Szentlélek happened in the middle of the 16th century. The building was not rebuilt by the monks. The first scientific archaeological research of the monastery was started in 1974 by Ilona Czeglédy.The excavation was also followed by preservation, which was led by Károly Ferenczy. The reconstruction has mainly concerned the area of the church; the monastery square was cleaned up then, on its old walls dry stacked stone walls were built. In the following period of nearly forty years there has not been carried out any conservation work in the area of the monastery and the church. Only the buttressing of the chancel arch, which stood near to the abysm, was accomplished. In connection with a civil society initiative (the abolition of the buttress and the complete restoration of the chancel arch) the Herman Otto Museum in Miskolc started a small archaeological research in the area of the monastery in 2012. Besides the help from the Bükk National Park Directorate we got help from several volunteers, too. During this year we performed test excavations mainly in the area of the monastery square. On the basis of the results of this excavation we assume that the monastery was built in three different periods.The first building, which had a small floor-space, was built at the beginning of the14th century. Later, also in the 14th century, the monastery was rebuilt and extended for the first time. The renovation and enlargements of the monastery were carried out in the mid to late 14th century. Money from major donations allowed this. Today you can still seethe shape, which was achieved in the 15th century. At that time the building was broadened by almost 1 meter. The last renovation of the monastery of Szentlélek was ensured by benefaction during the 15th century. After the completion of the excavation we performed a temporary conservation of the walls of the cloister and ambulatory with civilian collaboration, too. We would like to continue the excavation of the monastery of Szentlélek in 2013, too. In doing so, we hope to get a lot of data about the living-space of the monks and the sizes and locations of the several rooms. One of our goals is to gain more information about the extent and function of the room found in the western wing in 2012. Irodalom Bodó B. 2010.: A szentléleki pálos kolostor. Várak, kastélyok, templomok VI/3.12-15. DL: Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Gyűjtemény (www.arcanum.hu) F. Romhányi Beatrix 2007.: Pálos gazdálkodás a 15-16. században. Századok 141/2. 299-351. Hervay F. 1984.: A pálos rend elterjedése a középkori Magyarországon. In.: Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerk.: H. Balázs Éva - Fügedi Erik - Maksay Ferenc, Budapest, 159-172. HÓM Rég. Ad.: A Herman Ottó Múzeum Régészeti adattára Joó T. 1972.: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11.145-188. Joó T. - Sólyom D. 1973.: A diósgyőri pálos kolostor. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12.87-120. Kárpáti B. 2002.: Miskolci várostörténeti kalendárium (1300-1960). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 39. Miskolc Lovász E. 2004.: Diósgyőr és a majládi kolostor 700 éves története. Miskolc Marjalaki Kiss L. 1987.: A szentléleki zárda legrégibb okleveles adata (Tardona határjárása 1240-ben). Történeti tanulmányok. Miskolc várostörténeti közlemények I. Miskolc, 45-48.
