Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Koller Melinda: Gencsapáti-Besenyősziget késő középkori településmaradványai
56 KOLLER MELINDA ként a tornácot később megújították, esetleg egy újabb helyiséggé alakították (2.h.). Később délkelet felé meg- toldották az épületet még legalább három helyiséggel több, mint 9 méter hosszan, így lett L alakú (4. fázis). Ennek déli része kifutott a szelvényből, így pontos mérete nem meghatározható. Kemencét nem figyeltek meg az épületben, de a hasonló házak analógiái alapján feltehetően az első fázisban épült, 1. helyiségben lehetett. Ebben az esetben az ide beásott nagyméretű újkori gödör semmisítette meg. Az épületet a benne talált kerámiaanyag alapján a 14. század második felétől a 16. század második feléig használták. 2. épület (5. kép) Az 1. épülettől csaknem 30 méter távolságra, északkeletre (a XVI. felületen), tehát nagy valószínűséggel az „utca" túloldalán helyezkedett el. Tájolása, szerkezete és alakja megegyezik az 1. épülettel, különbség annyiban mutatkozik, hogy itt csupán a „főfalak" alapárkosak. Az L alak utca felé néző, rövidebb szárát képező épületrész teljes egészében alapárkos, míg az északkeleti irányba kinyúló, hosszabb szárnak csak a déli oldala. Az osztófalak alapját sűrűbben levert oszlophelyek, illetve cölöplyukak alkotják. Ezen az épületen is megfigyelhetőek utólagos toldások, illetve javítgatások. A szerencsének köszönhetően a ház hosszában esett bele a kutatószelvénybe, így annak mérete biztosan megállapítható, 25,5 méter hosszú. A telek szélességéből 13,5 métert sikerült feltárni. Az utca felőli oldalra néző épületrész - vélhetően legnagyobb - központi helyisége 6,6x6,2 méteres (2.h.). Ennek északkeleti sarkában állt a kemence, melynek a feltáráson tett megfigyelések szerint a szomszédos helyiségben állt az alapja. így oldották meg a szoba füstmentesítését, ahogy azt például Szabó Kálmán is leírta az alföldi házakkal kapcsolatban, illetve hasonló elrendezést tártak fel Szentkirályon is.18 Késő középkori és néprajzi analógiák alapján itt lehetett a konyha. Ennek északnyugati és délnyugati oldalán egy-egy kisebb helyiség nyílt, az észak- nyugati kis mérete (6,2x2,5 méter), valamint a benne található középkori leletanyagot tartalmazó gödrök alapján tároló funkciót tölthetett be, vagyis ez volt a kamra (3.h.). A másikat nem lehetett teljesen feltárni, ezért mérete nem ismert (1.h.). Az északkeleti épületszárny további 3 részre tagolódik, az első (4.h.), melyben a kemence alapozás előkerült 6,8x5 méter, ezt lakóhelyiségként használták. A másik két helyiség méretei: 5,5x5 méter (5.h.) és 5,5x4,8 méter (6.h.). A 4-6 helyiségek előtt tornácra utaló cölöplyuksorok kerültek elő. Leletanyaga alapján ez az épület is a 14. század második felétől a 16. század második feléig volt használatban. 18 Szabó 1938. 82-83., Pálóczi 1996. 13.
