Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)

Koller Melinda: Gencsapáti-Besenyősziget késő középkori településmaradványai

GENCSAPÁTI-BESENYŐSZIGET KÉSŐ KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSMARADVÁNYAI

57

A 2. épülethez tartozó egyéb objektumok:

A feltárt szelvény a házhoz tartozó telekről is nyújt némi információt. Az épülettől 0,8 méterre délkelet felé egy északi oldalán megsemmisült, kb. 7,3x5,8 méter nagyságú cölöpszerkezetes épület állt, mely a háztól elkülönülve nagy valószínűséggel gazdasági funkciót láthatott el. Ettől északkeleti irányba, 3,5 méter távolságra egy ÉNy-DK irányú cölöpkerítés nyomait lehetett megfigyelni, mellyel párhuzamosan, kb. 1 méterrel mesz- szebb egy keskeny, közepén kiszélesedő árok futott. Vélhetően ezzel választották le a gazdasági udvart.

3. épület (6. kép)

A 2. épülettől délnyugatra, megközelítőleg 5 méterre található a 3. épület (I. felületen). Megmaradt nyomai alapján szerkezetileg ugyanaz mondható el róla, mint az előző házakról. Két 11,5 és 12,5 méter hosszú, ÉNy-DK irányú, egymástól 4 méter távolságra fekvő alapárkot és egy 4,5 méterre ezekkel párhuzamosan futó cölöplyuksort sikerült feltárni. Ebben tehát eltér a másik két épülettől, itt ugyanis nem található meg a nagyobb méretű központi helyiség. A jelentős bolygatás miatt sem osztófal, sem a kemence nyoma nem került elő. A maradványokból, illetve a szelvényfal határából következően ez az épület is északkeleti irányba folytatódott. Az 1. helyiségtől délnyugatra előkerült cölöplyukak tornác meglétére utalnak.

Leletanyaga a 14. század második fele - 16. század végére keltezi az épületet.

A 3. épülethez tartozó egyéb objektumok:

A háztól délnyugatra, 1,5 méterre egy 14-15. századi leletanyagot tartalmazó kút került elő. Ezt a talajvíz feltörése miatt csak 184 centiméter mélységig lehetett feltárni.

Az épülettől délkeletre egy viszonylag széles és mély, ÉK-DNy irányú árok került elő, mely 25,5 méter hosszúság után derékszögben megtört, és északnyugat felé folytatódott. A 2. épülethez tartozó árokhoz hasonlóan ez is a gazdasági udvart választhatta le.

4. épület (7. kép)

A III. felületen előkerült épületet egy a 18. század végén - 19. század elején ráépült ház rongálta meg. A mindössze 8,5 méter széles szelvényben négy ÉK-DNy irányú, egymással párhuzamos falszakasz maradt meg mintegy 20,5 méter hosszan. Ezek közül csak az északi alapárkos, a másik három cölöpszerkezetes fal, melyek között a távolság 7,5 - 6,6 - 6,4 méter. Utóbbiak csak 6 méter hosszan nyúlnak be a szelvénybe, és a legdélebbi falszakasz végén tompaszögben egy kanyarulat indul a tőle északra fekvő felé. Itt lehetett a ház egyik sarka. A két északi falszakasz folytatódik délnyugat felé. A nagyfokú bolygatás miatt többet nem lehet megállapítani erről az épületről.

Az előkerült nagyon kevés kerámialelet alapján a 14. század végén - 15. század elején használhatták az épületet.