Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Koller Melinda: Gencsapáti-Besenyősziget késő középkori településmaradványai
54 KOLLER MELINDA sok, belvízrendezések előtti állapotokat ábrázolja, feltünteti a felszínborítást, amiből megállapítható a korabeli földhasználat (szántók, legelők stb.), így segítséget nyújt egy település határának rekonstruálásához is (2. kép). Besenyő egy fontosabb, a Kőszeg-Szombathely között vezető országúttól nyugatra, kevesebb, mint 800 méterre helyezkedett el. Ez Glaser Lajos kutatásai alapján már a tatárjárás előtt főútként funkcionált6, és fontos kereskedelmi útvonal volt a késő középkorban, például a velenceiek is ezen közlekedtek Ausztria felé.7 Az út jelentőségét mutatja még, hogy 1695-től itt vezetett a Sopron-Kőszeg-Szombathely közötti postajárat8, amit az 1785-ös Kenedics-féle térkép Via Postalis névvel jelez. A történeti térképek alapján Besenyő határhasznosításáról annyit lehet megállapítani, hogy a 18. században a településtől keletre szántóföldek, nyugatra a vizenyősebb területeken ligetes mezők, legelők voltak. A földrajzi adottságok miatt így lehetett ez a középkorban is. A jelenlegi településhatár feltehetően igazodik a korábbi felosztáshoz, északon ma is a sziget északi csücskében, a patak és mellékága ösz- szefolyásánál ér véget - innentől már Seregélyháza kertjei kezdődnek -, illetve a sziget belseje felé vezető - mára már csak kisebb mellékút - de az I. katonai felmérésen még szélesebb kocsiútnak jelölt, kőkereszttel jelzett út mentén húzódik. A falutól alig több mint 1 kilométerre (a szekérúton mérve), délkeletre állt a feltehetően Apátihoz tartozó középkori templom.9 10 11 Besenyő felhagyásának időpontja a történeti források, illetve térképi ábrázolások alapján 1837 és 1860 közé tehető (Id. fenn). Településszerkezeti megfigyelések A történeti térképek egy település környezetén kívül informálnak annak belső szerkezetéről is. Vas megye jelenleg is a középkorra jellemző aprófalvas településszerkezettel bír, és a középkori előzményekkel rendelkező falvak nagy vonalakban még őrzik régi településformáikat. A 18. századi térképeket vizsgálva megállapítható, hogy Besenyő és a környékén fekvő falvak mind soros felépítésű, vagyis utcára szervezett települések voltak'0, melyek a Gyöngyös-patak keleti oldalán húzódtak az említett főúttól nyugatra. A településeket a főútból leágazó kisebb utakon keresztül lehetett megközelíteni. Máté Zsolt településszerkezeti osztályozása alapján az elágazó úti falvak típusába sorolhatóak." Maksay Ferenc a középkori utak és települések kapcsolatát vizsgálva szintén megkülönböztet egy a nagy utak mellől elhúzódó településtípust12, Vas megyéből például Kisasszonyfalut említi példaként, melyet mind a 14-15. századi leírások, mind az I. katonai felmérés alapján a Szombathely-Csepreg között vezető országút került el.13 Ezekből is kitűnik, hogy egy település szerveződését, belső elrendezését elsősorban topográfiai - geomorfológiai és a távolsági útvonalakhoz való viszony - adottságai határozták meg, de erősen függött a gazdálkodás módjától is.14 Mind a már említett I. katonai felmérésen, mind a Kenedics-féle térképen jól megfigyelhető Besenyő falu fő utcája, az épületek elhelyezkedése az utca vonalához, valamint a település tengelyéhez képest. A katonai felmérésen ezeken kívül még élesen elkülöníthető a lakó-gazdasági udvar, valamint a kert határa is. A hosszú, viszonylag keskeny szalagtelkek a vízfolyásra merőlegesen helyezkedtek el a dombvonulat közepén futó főutca két oldalán, és ezekhez külső gazdasági egységként csatlakoztak a patakok mellett húzódó kertek (3. kép). 2. kép: Besenyő falu és környezete az I. katonai felmérésen 6 Glaser 1929. 148. 7 Glaser 1929. 141-142. 8 Karoliny 1987. 40. 9 MNM Adattár 11.22/1979. 10 Holl 1985. 241., Somfai 2002. 7. 11 Máté 1998. 14-21. 12 Maksay 1971.45. 13 Maksay 1971.46. 14 A domborzati okok miatt a nagyállattartás kevésbé alkalmazható a Dunántúlon, lásd: Somfai 2002. 9.
