Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Zay Orsolya: Egy Árpád-kori veremház rekonstrukciója
38 ZAY ORSOLYA nénk felépíteni.15 Választásunk azért esett erre a kemencére, mert a kemence teteje nem domború, hanem egy törést láthatunk a tetején, ami egy kerek lyukat formáz. A kemence tetején kialakított nyílás, ahol a füst távozhat egy elfogadhatóbb füstelvezetési módszer számunkra, mint a szájon át távozó füst. A gondolatmenetünk az volt, hogy bár a füstös konyhákban is gyakran találunk olyan kemencéket, melyek száján át távozik a füst, de ott mégsem a padló közelében található a kemence, amihez nem csak lehajolni, hanem letérdelni, odakuporodni kellene a kemence szájához, egyenesen a kiáramló füst közepébe. Ráadásul a szabadkéményes konyha nem a lakótérbe füstöl, hanem egy jól megépített kürtőbe, ami eleve szívja a füstöt felfelé, így szabad a légáramlás. Ezen kívül a ház tervezésénél figyelembe kell vennünk, hogy a füst bárhol is távozzon (a kemence száján, tetején vagy netán egy kürtőn keresztül) a tető anyaga miatt fokozottan kell figyelni a tűzveszélyre. Ez természetesen problémát okozott minden korszakban. Tudjuk, hogy igen hamar felgyulladt a többosztatú házak padlása is. Emiatt gyakran a tetőzetet belülről betapasztják agyaggal.16 A tűzbiztonság miatt feltételeznünk kell valamiféle tűzfogót, szikrafogó építményt a házon belül (ami nem zárja ki, hogy a tetőzetet is betapasztották a biztonság kedvéért a szikrafogó mellett).17 Nem említettem egy problémakört, ami a füstelvezetés kapcsán szintén felmerült: ezek a nyeles házak. Felmerült a nyél megépítésének gondolata is a tervezés során. Több dolog miatt vetettük el egy nyél elkészítését: egyrészt mert a ház egy teljesen sík, erdős területen áll, állandó uralkodó szélirány nincs. A füstelvezetést mi inkább a természetes áramláshoz szeretnénk igazítani. Mivel a füst felfelé száll a hőmérséklete miatt, egyszerűbb megoldásnak tartjuk a vertikális elvezető megoldásokat, mint egy kürtőt. Ezt az is indokolja, hogy a kemence használata során a kürtő és a kemence szája között kellene dolgozni a főzés során, pont a füst áramlásának vonalában, ami mindenképpen megnehezítené a munkát. A fentiekben vázolt kép jelenleg egy hipotézisünk, melynek munkafolyamatáról és használati tapasztalatairól a tavasz folyamán tudunk beszámolni. Viszont a tervezési folyamat bemutatása miatt mindenképpen fontosnak tartottam a kemence és a füstelvezetés megemlítését. Eredményeink Az építkezéshez amennyire megoldható volt, igyekeztünk kézi erőt használni. Természetesen, amikor 100-150 méternél nagyobb távolságról hoztuk a kitermelt alapanyagokat használtunk gépjárművet. Ezen túl az volt a meglátásunk, hogy ha nem tudjuk a kézi eszközöket felhasználni, akkor olyan elektronikus szerszámot vegyünk igénybe, amely technikailag ugyanazt a műveletet végzi el, a felületet nem alakítja át a kézi megmunkáláshoz képest.Tehát a kézi fúró mellett használtunk elektromosát, illetve a kézi fűrész mellett, ha 7. kép: A rekonstruált ház 15 Kovács 2001.438. 16 Dám 1990. 134. 17 Istvánffy 2011.224.
