Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Zay Orsolya: Egy Árpád-kori veremház rekonstrukciója
EGY ÁRPÁD-KORI VEREMHÁZ REKONSTRUKCIÓJA 39 nagyon kevesen tudtunk dolgozni (2-3 fős létszámnál) benzinmotoros láncfűrészt is. Véleményünk szerint ez nagy mértékben nem befolyásolja a munka menetét. Döntő többségben kézi erővel hajtottuk végre a munkafolyamatokat, így a fák kérgelését, megégetését, elhelyezését, a nád felhelyezését, kötözését, a falak befonását és a tapasztást is. Az általunk kitermelt anyagokkal készült az épület, a szerszámok közt találunk olyat, amit nem mi készítettünk (ilyen a fűrész, balta, a fúró vagy a létra). Ezek egy részét szakembertől kellett a korabeli embernek is vásárolni. A vásárolt eszközök mellett az egyszerűbb szerszámokat magunk készítettünk el például a nádfelverő fát vagy a padló és föld tömörítéséhez egy döngölő rönköt. Tehát az összegzésnél bele kell számítanunk azokat a munkaórákat, melyeket a kitermelésre, anyag-előkészítésre illetve a szerszámkészítésre szántunk. Ezek tükrében összeszámolva a munkaórákat, arra a következtetésre jutottunk, hogy mi körülbelül 3 hetet töltöttünk el az építkezéssel átlagosan 4-6 ember munkájával. Következtetésünk azt volt, hogy egy nagyobb család, vagy faluközösség 1,5-2 hét alatt megszakítások nélkül, teljesen lakható épületet tudott felépíteni az Árpád-korban. így teljes mértékben egyet tudunk érteni Sabján Tibor hasonló következtetésével, a saját tapasztalataink alapján.18 A házunk teljes mérete 33,5 m2, ha a galériát is hozzávesszük, akkor 36,9 m2-t kapunk. Úgy gondolom, egy ilyen méretű házban már valóban elfér egy család, több gyerekkel, valamint az ingóságaikkal együtt. A padkák elég nagyok ahhoz, hogy ülésre és alvásra is lehessen használni őket, emellett tárolásra is alkalmasak. Gyalult deszkával fedtük le padkák tetejét, a gödör oldalát pedig a régészeti adatok alapján fontuk és tapasztottuk, hogy ne omoljanak be a terheléstől. A padkák így nehezebb tárgyak elhelyezésére is alkalmasak. Hozzá kell tennem, hogy a munkánkat egyáltalán nem tekintjük lezártnak, mivel a ház használatra készült. Az építési munkafolyamatot lezártuk, de a belső tér felhasználását, esetleg díszítését19 még az idei év folyamán fogjuk befejezni. Mivel kézművesek is vannak közöttünk így tervezzük a telek és a ház felhasználását ilyen téren is. Itt kifejezetten egyik ötvös és kovács végzettségű tagunkra gondoltunk, illetve jelen dolgozat írója a textilfeldolgozás és készítés korai módszereit szeretné vizsgálni. így az ezekhez szükséges eszközök és objektumok elkészítését is célul tűztük ki. Szeretnénk külső kemencét és szövőeszközöket is készíteni, illetve használni a házban és a ház körül. Köszönetnyi Ivá nítás A munka állandó résztvevői (Ádámffy Zsigmond, Lengyel Gábor József, Lőrincz András, Dittera Károly, Kálmándi Gyula és Zay Orsolya) szeretnék kifejezni hálájukat a Maré Temporis Történelmi Hagyományokért Alapítvány, az Őskultúra Alapítvány és minden kedves Barátunk és Ismerősünk felé, valamint az összes kutatónak, akik idejüket és energiájukat rászánták arra, hogy kérdéseinkre válaszoljanak, illetve részt vegyenek a ház felépítésében. Az építők minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak az elkészült házhoz, az év bármely szakában. Összefoglalás Több külföldi régészeti parkban, történeti emlékhelyen volt baráti társaságunk, a Maré Temporis Történelmi Hagyományokért Alapítvány tagjai az elmúlt években, ahol életmód-bemutatókat, kísérleti régészeti kutatásokat láttunk. Ezek alatt fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy készítsünk egy épületet, s 2010 őszén hozzákezdtünk az adatgyűjtéshez és az előkészületekhez. Az alapgondolat az volt, hogy egy olyan házat akarunk építeni, amely a régészeti forrásoknak, a kevés rendelkezésre álló történeti adatnak és a néprajzi párhuzamoknak is megfelel, de mindenképpen lakható, mivel az építőcsapat tagjai hosszabb- rövidebb idő eltöltését tervezik a házban, mind a négy évszakban, annak elkészülte után. így lett igazán kísérleti jellegű a házépítés, mivel a régészeti nyomok után elképzelt ötleteket, rekonstrukciókat próbáltuk meg kivitelezni 1:1 méretben. Eddig már több ház épült, melyet cikk vagy tanulmány formájában közöltek, így összegyűjtöttük a közléseket, felkerestünk több, a korszakkal foglalkozó szakembert, hogy minél több ötletet gyűjthessünk a megvalósításhoz. A választott periódus az Árpád-kor lett, s az ott talált objektumok közül a félig földbe mélyített vagy veremházként is ismert háztípust választottuk. Célunk nem egy eddig ismert módszer bizonyítása vagy cáfolása volt, hanem a saját elgondolásaink kivitelezése. Ennek eredménye az lett, hogy vannak hasonló, de eltérő részek is az építkezésben a korábbi megoldásokhoz képest. A lehető legtöbb részletet szerettük volna megörökíteni, így az építésről részletes fotódokumentáció készült, amit később napló formájában le is jegyeztünk. Az elkészült épület egy elméleti rekonstrukció lett, mely a régészeti adatokat nem módosítja, de az eddigiekhez képest egy újfajta elképzelést mutat be, mely szintén kivitelezhető a korabeli technikai felkészültséggel. 18 Sabján 1999.145. 19 Mivel a területen a fehér felhasznált agyagon kívül vörös és sárgás is található, tervezünk a tapasztott felületeken festést ezek felhasználásával. Ugyan ilyenre egyáltalán nincsen régészeti bizonyítékunk, de egy rekonstrukcióban úgy gondoltuk, megfelelő lehet.