Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Zay Orsolya: Egy Árpád-kori veremház rekonstrukciója
EGY ÁRPÁD-KORI VEREMHÁZ REKONSTRUKCIÓJA 37 mond „megfontuk" és a végeket a tetőhöz rögzítettük mindkét oldalon egy-egy lekötözött farúddal.12 A tető körülbelül fél méter vastag, és sem hóban, sem esőben nem ázik be. A nádtetők akár 50-60 évet is kibírnak, de időnként újítani kell őket.13 Ilyenkor több nádréteget visznek fel, vastagítják a megkopott, tömörödött tetőzetet. Emiatt a tető jól fog szigetelni az elkövetkezendő években is, hiszen egyre vastagszik. Az oldalfalakat és a gádor oldalait vesszőfonattal zártuk le. A fonás a bálványfa kitermelésével együtt másfél napig tartott. A ház két oldalán a szelemen alatt hagytunk egy kb. 10 centiméteres lyukat a füstelvezetés számára. Az összes fonást helyben kitermelt fehér agyaggal tapasztottuk be. Az agyagot kb. 50 méterre a háztól termelte ki az Őskultúra Alapítvány, mivel egy nagyobb tavat hoztak létre. Az innen származó agyagok közül a fehér színűből volt a legtöbb. A kiszáradt tömböket a telekre szállítottuk, ahol egy nagy fa dézsában vízzel hígítva és nád tetejéről levágott bojtokat és szárakat hozzáadagolva egy sűrűbb masszát kaptunk. 5. kép: A tető náddal való befedése Mivel a fal fonásához használt bálványfák 1-2 centiméter vastagok nagyobb hézagok lesznek köztük. Az agyaghoz kevert nádtörekkel egyenletes falat tudtunk létrehozni, áthidalva a hézagokat. A falakat kívül-belül be kell tapasztani. Mivel már aludtunk a házban, tapasztalatként elmondhatjuk, hogy a betapasztott fal nagyon jól szigetel. Az oldalfalakon mindkét oldalon egy-egy 30-30 centiméteres nyílást is készítettünk, melyekbe fa keretes ablakot helyeztünk. Az ablak egy fakeretre feszített bőrhártyából áll. Fényt ad a lakótérbe, télen pedig ronggyal vagy falappal eltömhető, ha túl hideg lenne. A kemence kérdése A kemence és a füstelvezetés megtervezése okozta talán a legnagyobb dilemmát a csapat számára. A lehető legtöbb feltárásról, valamint a lehetséges rekonstrukcióról szóló publikációt igyekeztünk összegyűjteni. Ezen kívül próbáltuk megkeresni azokat, akik szintén álltak már a probléma megoldása előtt. A füst akadály nélkül a lakótérbe vezetéséről a magam részéről fenntartásaim voltak, a megbeszélések után az építőcsapat többi tagja is ezen a véleményen volt. A témához kapcsolt néprajzi párhuzamok elolvasása után sem véltük úgy, hogy ez egy jó megoldás lenne. Gyakorinak találtam, hogy olyan verem-, illetve gödörházakat említenek párhuzamként, melyek vagy átmeneti szállásokként funkcionáltak pásztorok számára vagy pedig valóban mélyített házak voltak, de a belső elosztásuk már a többosztatú épületekhez kapcsolták őket.14 Ez utóbbiaknak többször már külön konyhájuk és kéményük is volt. A mi házunk azonban egyterű. Számunkra az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a néprajzi adatokhoz hasonlóan többféle megoldás létezett a füstelvezetésre is az Árpád-kor folyamán, ahogy többféle kemencekészítési megoldást is találunk. A tüzelőberendezést választottuk ki először: az agyagból tapasztott kemence mellett döntöttünk. Kovács Eszter tanácsára egy 1999-es Csepel-Nyilasokra-dűlőn talált ház kemencéjét szeret6. kép: Az oldalfal tapasztása 12 Sabján 2007. 43. 13 Sabján 2007.45. 14 Dám 1990. 133.
