Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Hancz Erika: Szigetvár az 1566. évi török hadjárat idején. A vár és a város történeti és régészeti kutatásai
SZIGETVÁR AZ 1566. ÉVI TÖRÖK HADJÁRAT IDEJÉN. A VÁR ÉS A VÁROS TÖRTÉNETI ÉS RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 153 Mindegyik egységet külön megerősítették gátakkal, árkokkal, mellvéddel, és a sarkokon rombusz alakú bástyákkal látták el őket.24 A bástyák háromszoros sövényfonadékból készültek, melyeket vasrudak és kötelek tartottak össze, közüket földdel töltötték ki.25 Előnye az volt, hogy ily módon sok lovast befogadó és így a törökök ellen hatékony erősségeket lehetett felépíteni, hátrányát viszont az jelentette, hogy harminc-negyven évente a tölgyfaoszlopok elkorhadtak, így újra és újra cserélni kellett őket. Hátránya volt még, hogy az ellenség könnyen felgyújthatta ezt a konstrukciót. A földgátak a várban és az Óvárosban hat méter magasak voltak, a mellvédek belső falai pedig két-három méter vastag téglafalból készültek. A gátfok magas és széles volt. Az Újvárosban viszont a falazat nélküli gátak alacsonyak voltak. A városba vezető utaknál sorompók helyezkedtek el, ezeknél kezdődtek meg 1566-ban az első előcsatározások a törökökkel.26A törökök először az Újváros elfoglalását tűzték ki célul, de a többi egység ostromát is előkészítették, és egyidejű lövetésről is vannak adataink. Az Újváros palánkfalának délkeleti és délnyugati oldalán egy-egy földbástya helyezkedett el. Minden oldalról víz vette körül. A keleti felén ez a víztömeg csak egy keskeny árokban folyt, a nyugati részén azonban szélesebb ingovány övezte. Az Óvárossal széles és mély árkon át fahíd kapcsolta össze. Az Újváros déli oldalán állt a Siklósi kapu. A téglafalakkal és boltozattal épült kapuknál nem voltak tornyok, s a kapuk alagútszerű- en vezettek ki a városból. Külső védőművei nem voltak. Istvánffy Miklós elég hevenyészettnek nevezte ezt a megerősítést, mely nagy sietve készült el Zrínyi Miklós várkapitány idejében. Emellett az Újvárosban faépítésü, szalmával fedett házakról tudósított, melyeket a törökök könnyen fel tudtak gyújtani. A városnak volt egy nagy piactere. A közelben körbekerített királyi kertek és gabonaőrlő malmok helyezkedtek el. A malmok kerítéseit Zrínyi Miklós azért gyújtatta fel, hogy a törököknek ne jelentsenek fedezéket.27 Az Újváros török rohama augusztus 7-én kezdődött meg a déli, vagyis a Siklósi kapunál, melyről ekkor még visszapattantak az ostromlók. A törökök kasokat fontak és földsáncot építettek, melyeket árokkal és földhányással erősítettek meg. Ide helyezték el az ágyúkat.28 Ahmed Feridun szerint a janicsárok, a ruméliaiak és az anatóliaiak kemény nyolcnapi rohamot intéztek minden oldalról az Újváros ellen.29 Ágehi szerint az ostrom hatására pár nap küzdelem után a védők maguk gyújtották fel a várost körülvevő palánkot, és az Óvárosba húzódtak.30 Az Óvárosnak három bástyája volt. Északi és nyugati oldalán az előbb leírt tó, déli és keleti oldalán a tóból táplált vizesárok védte. A külső gátak falában helyezték el a kapukat és tornyaikat. Az Óváros nyugati vagy másként Patai-kapujától a gát tetején az előbb említett út vezetett Kanizsa felé. Ezen kívül a fő közlekedési úthoz vezető keleti, vagy másként Pécsi-kapu egy toronnyal is rendelkezett. A Patai és a Pécsi kapukat a török ostromkor a védők földdel betömték, hogy ellenállóbbá tegyék ezeket a kritikus pontokat. Az Óvárost kelet és dél felől a vizesárok külső részén egy sánc is határolta.3' Viszont keleti oldalának hossza négyszáz méter volt, így a két keleti bástya túl távol került egymástól.32 Az Óváros közepén, a piactéren, egy magaslaton állt a kéttornyú főtemplom. (A 17. századi metszetek egy részén már csak egy tornya ép.) Zsámboky János 1558. évi leírása szerint a város nyugati oldalán szintén gabonaőrlő malmok álltak, melyek minden valószínűség szerint 1566-ban is működtek.33 Ez a városrész hatékonyan csak a keleti oldalról volt támadható, teljes nyugati oldalán a négyszáz-négyszázötven méter széles tó határolta. Északkeleti szögleténél egy tóparti vízimalom állt. A déli részén, az Újvárostól elválasztó palánkfalak és az árok mentén, a mai szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola udvarán 2010-ben volt egy kis ásatásunk, melynek során sikerült kimutatni az Újvárosba vezető kapu melletti vaskos középkori tölgyfaoszlopok helyét és a kisebb átmérőjű, más konstrukciójú, vékonyabb, kettős oszlopokból álló későbbi török palánkfal vonalát is.34 Ágehi szerint a janicsárok még az Óváros ostromával egy időben, augusztus 11 -én átvágták a várostól nyugati irányba futó védő duzzasztógátat, és augusztus 17-én földet kezdtek bele hordani.35 Erre valószínűleg azért volt szükség, hogy a mocsár lecsapolása után az iszapot járhatóvá tegyék.36 Az itteni török hadmozdulatok Istvánffy Miklós krónikájában találhatók meg a legrészletesebben: Ali Portuk török mérnök az ágyúkat az Újváros piacára vontatta, eléje sáncokat és kasokat helyezett, és az Óváros déli részét rendszeresen lövette.37 24 Magyarország története... 275-276. A várat az 1556-os ostrom után Paolo Miranda olasz építész tervei alapján ún. óolasz bástyákkal látták el. 25 Forgách 1982. 269. 26 Budina Sámuel említi meg a sorompókat, Budina 1978. 16. 27 Istvánffy 2009. 414. 28 Budina 1978. 16. 29 Ahmed Feridun A 28b-30a., Vatin 2010. 199-201. 30 Ahmed Feridun A 37b. 31 Sugár 1976. 46. 32 Sugár 1976. 163. 33 Zsámboky 1977. 405. 34 Hancz - Bertók 2010. Az előzetes feltárás vezetői Hancz Erika és Bertók Gábor. A középkori egy soros palánkfal mellett a török korban egy kétsoros palánkfalat építettek az árok mellett. A palánkfal környékén török kori leletanyagot találtunk. 35 Ágehi A 37b. 36 Ágehi A 37b. 37 Istvánffy 2009. 414-418.
