Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Hancz Erika: Szigetvár az 1566. évi török hadjárat idején. A vár és a város történeti és régészeti kutatásai
154 HANCZ ERIKA Ezzel párhuzamosan a keleti ágyútelepről, illetve a tó nyugati oldaláról az Óváros északnyugati részét és a délnyugati bástyát lőtték. Közben Ali Portuk a belső vár kör alaprajzú tornyán lévő harangot is eltalálta. Ha rövidebben is, de Budina krónikájában is szerepelnek ezek az események. Szerinte az Újvárosból augusztus 10-én már megkezdődött a három oldali török támadás. A törökök augusztus 19-én az Óváros keleti falán ütött résen keresztül betódultak a városba. A védők a város északi kapujához vonultak. A veszteségek hatására a védők jobbnak látták feladni az Óvárost, és visszahúzódni a külső vár területére.38 A várat az Óvárosból egy körülbelül száz lépést meghaladó, körülbelül százhatvan méter hosszú fahíd segítségével lehetett megközelíteni.39 A híd a város északi kapujától a vár délkeleti sarkához közeli főkapuhoz vezetett és középen védőtorony zárta le, mely egy zsilipnek is helyet adott. Itt a híd középső részén egy felvonóhíd is elhelyezkedett. A külső vár szabálytalan négyszög alaprajzú volt. A vár bástyáinak neve ismert: egyik bástyáját Zsámboky János szerint Henyei-bástyának nevezték.40 Ez Istvánffy szerint az ún. Tizedlő-kapun bemenőknek bal kézre állt.41 Mi ezt az északkeleti bástyával azonosítjuk. Egy másik bástyát Hegyi-bástyának, illetve egy harmadikat a korábbi nádorispánról Nádasdy-bástyának neveztek el.42 A külső vár belsejében volt egy magas, tömör, kerek tornyokkal ellátott téglaépület, mely a várparancsnok háza volt, ezen kívül volt pár lakóház és raktár, egy szárazmalom, illetőleg egy tágas tér a belső vár középső részén. A két vár közötti keskeny ároknál a belső vár erős gáttal volt megerődítve, a külső vár azonban csak alacsony fallal rendelkezett. A belső vár felé vezető árkon egy kicsi, keskeny fahíd vezetett át. A külső vár területén is folytak régészeti kutatások: a középkori maradványok az 1960-1962. évi Papp László és Kováts Valéria által végzett feltárások folyamán kerültek elő. Az északkeleti bástya területén 1-1,5 méter mélyen vízszintes gerendaváz és függőleges cölöpsorok jelentkeztek egy 25x20 méteres alapterületen, melyek a fapadlózat tartását szolgálták. A bástyaudvart ugyanis teljesen fapadlóval fedték le. A későbbi, barokk kori északi kazamatasor alatt a középkori magyar vár földbástyájának faszerkezet-vizsgálatát is elvégezték.43 A törökök többször is ostromra indultak a külső vár ellen, melyek részletesen ismertek a krónikákból. Az augusztus 26-i sikertelen ostrom után augusztus 29-én különösen heves ostromra indultak a törökök, hogy a szerencsenapjukon elfoglalják a várat. Aznap maga a szultán is lóra ült, és a janicsár hadtestnek ő adta ki a rohamra indító parancsot. Ebben a küzdelemben tüntette ki magát maga Ahmed Feridun is, ahogy krónikájában meg is jegyzi.44 Ekkor azonban még nem tudták elfoglalni. Azt, hogy hogyan jutottak be a törökök a külső várba, Szelániki leírásából így ismerjük: egy janicsár ezredes (bölükbasi) két bombával a vár északkeleti bástyájában felrobbantotta az egyik lőporraktárat, melynek következtében rés keletkezett a vár falán, így a törökök behatolhattak a várba.45 Az biztos, hogy valóban az északkeleti bástyánál jutottak be az ostromlók a vár területére. A keletkezett tűz ugyanis átterjedt a védők palánképítésére szolgáló faanyagára is. A vár sorsa ekkor dőlt el: Zrínyinek be kellett vonulnia a belső várba, hogy azt megóvja a tűztől.46 38 Forgách 1982. 271. 39 Sugár 1976. 43. 40 Zsámboky 1977. 406. 41 Istvánffy 2009. 418-420. 42 Istvánffy 2009. 418-420. 43 JPM Adattár nr. 1791-84. Kováts Valéria: Ásatási jelentés, Közép-és törökkori vár. 1961. 44 Ahmed Feridun A 34b-37a., Vatin 2010. 215-225. Ekkor kapott ziámetet. 45 Selániki 1999. I. 31-32., Thúry 1981. 215-216. Ez az úgynevezett Nádasdy-bástya, ahol a törökök akna-ásással is próbálkoztak. A bomba kerámiából készült, nyílással rendelkező tárgy, melybe lőport és kanócot helyeztek. Hajítás során a kanóc tartotta benn a lőport a kerámiatestben. Kis hatásfokkal rendelkeztek ezek a bombák. Szétrepülő töredékeiket régészetileg szinte lehetetlen beazonosítani. 46 A külső vár ostromáról Ahmed Feridun művében egy miniatúra található. 3. kép: a két soros török palánkfal az Újváros és az Óváros határán, 2010. évi ásatás, a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola udvara, Szigetvár, Rákóczi utca 9-13. (A szerző felvétele)
