Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)

Szabó Dénes Kristóf: Árpád-kori mágikus deponáció Csanádpalota Juhász T.-tanya lelőhelyről

14

SZABÓ DÉNES KRISTÓF

sarokban lévő cölöplyukban, illetve az épület két bejáratától délre voltak kisméretű, feltehetően kifejezetten e célra készült edények eltemetve.29 Kostrup kivételével a néhány más ismert fyni és jütlandi vaskori cölöplyuk- deponáció tájolása változatos, bár általában a nyugati irány a meghatározó.30 Időben közeli párhuzama az Árpád-kori leleteknek a dél-finnországi Mulli középkori településén lelt nagyméretű bronzöntecs és madártojás, melyek egy épületeket elválasztó, észak-déli irányú árokban feküdtek, egy méternyire délnyugatra egy faszerkezetes ház agyagpadlójának délnyugati sarkától. A mulli ház faanyagából származó minta kalibrált radiokarbon datálása 1040-1170 közé helyezi az épületet.31

Ugyanakkor ismertek más égtájdominanciák is olyan vaskori régészeti horizontokból, ahol épületekben következetesen helyeztek el kerámiát, például egyes észak-wessexi lelőhelyek kör alakú épületeinél következetesen a délkeleti negyed cölöplyukait használták ilyen célra.32 így természetesen Trebsche értelmezéseit nem lehet egy az egyben alkalmazni a Árpád-kori szokás magyarázatára, annál inkább, mert leleteink majdnem mind 12-13. századiak, eddigre pedig az edénymelléklet adása a kor temetőiben szinte teljesen megszűnik.33 A még Szabó Kálmán által (sajnos nem részletesen) publikált berény-benepusztai példák (egy esetben fenékbélyeges fazékban teljes tyúkcsontvázat, egy másik esetben ugyancsak fazékba helyezve teljes kakast tettek mellékletként a sírba, illetve számos szétszántott edényről volt feltételezhető eredetileg sírmelléklet volta34) mindenképpen érdekes párhuzamai a településeken megfigyelt rítusoknak, amint arra már H. Gyürky Katalin felfigyelt.35

A deponáció indoka

A biztosan épületekhez köthető rituális edény- deponációk építési áldozatként való értelmezése már hagyományosnak tekinthető, ami olykor olyan leletegyüttesek interpretációját is befolyásolja, melyek leletkörülményei bizonytalanok. így a jászágói, fiatal tyúk csontvázát és tyúktojást tartalmazó fazék esetén, építőáldozatként való értelmezése36 csak lehetőségként vehető számba37, mivel az homokkitermelés közben került elő. Hasonló a helyzet a Mosonmagyaróváron nem in situ feltárt 12. századi fazékkal, mely egy vasszöget tartalmazott38, vagy a Győr-Homokgödrökről származó nagyszámú (94 db) ép edénnyel, melyek közül csak egyről ismert, hogy különálló gödörbe volt el3. kép: 1. Az edény. 2. A mozsártörődarab. 3. A csirkecsontok és tojáshéjszilánkok (Rajz: Koncz Margit)

29 Beilke-Voigt 2007. 101.

30 Beilke-Voigt 2007. 92-106.

31 Suhonen 1998.

32 Hill 1995.21.

33 Tettamanti 1975. 104.

34 Szabó 1938. 36-38.

35 H. Gyürky 1967. 80-84.

36 Fodor 1986. 141-143.

37 Takács 1993. 208.

38 Ászt 2006. 31.