Varga Éva: Sors és sanzon. Rácz Vali emlékeiből (Kaposvár, 2012)

1944-45-ben

nélkül, az alagsorba húzódva, reszketve élték át az ostrom végső, kegyetlen szakaszát. A villa utolsó katonai beszállásoltja egy háromfős szovjet dokumentumfilm-forgató csoport volt. Az ostrom utáni magyar főváros látványánál, túlélő lakóinak szerencsét­len nyomorúságos állapotánál egy filmes sem kívánhatott volna drámaibb anyagot. A Budakeszi út 47/d egész tűrhetően átvészelte a háborút, márciustól újabb mene­külteket fogadott falai közé. Köztük volt egy otthonát vesztett család, valamint anyai barátnőjeként tisztelt pályatársának, Márkus Emíliának egyik lánya is. A megpróbáltatások sora azonban még nem ért véget. 1945. március közepén a helyi „tanács” tagjai jelentek meg a háznál azzal, hogy rutinszerű házkutatást tarta­nak. Másnap reggel visszatértek, hogy Rácz Valit magukkal vigyék. Kiderült, hogy náci kollaboránsnak tartják: fellépett a nyilas időkben, nem hiszik el, hogy zsidó­kat bújtatott, ha elengedték a Majesticből, csakis Hain Péter besúgója lehetett... A kiszolgáltatott helyzetben váratlan segítség érkezett. Korábban a Budakeszi úti házba beszállásolt szovjet vezérkari tiszt bekérte Vali igazolásait. Rácz Vali há­borús idők alatti magatartásáról még egyszer, 1947 májusában lehetett olvasni a Somogyvármegye hasábjain. A háború után 1945. április 14-én a MADISZ szervezte gálaelőadáson lépett fel először Rácz Vali. Május vége felé visszatalált a szakmához. Három hónapos szerződést kapott a Café de la Paix-ban, a Szabadság téren. Rádió, éneklés, a sze­replések újra elkezdődtek. Sőt, annyira, hogy amikor Budán, a híres Hadik-kávé- házból kialakított Szatyor bárban fellépett, azt minden héten közvetítette a rádió. A háború mégis tragikus ürességet teremtett Rácz Vali körül. Olyan sokan el­tűntek, meghaltak azok közül, akik közel álltak hozzá, fontosak voltak neki: bará­tok, zeneszerzők, írók, filmes és színházi emberek. S az egész korszakot, amelyben híressé vált, elsöpörte a történelem. * 1946 januárjában Rácz Vali megis­merkedett Halász Péter íróval. Békefy Gábor színigazgató mutatta be őket egymásnak a Japán kávéházban. Az író 1941-ben, tizenkilenc éves korában írt regényével (Szülei elváltak) vált is­mertté. Tollából 1939 és 1943 között különböző álneveken ötvennél több kalandregény, lektűr született. írói pá­lyafutása a háború miatt szakadt félbe. Találkozásuk idején épp első színda­rabját, a „Házasság hármasban”-t írta. Hat hónappal később ő és Vali össze­házasodtak. Rácz Vali új életet kez­dett, 1944-45 telének rémségeit, bor­zalmait maga mögött hagyva igyeke­zett felejteni. Megszülettek gyerekei: 1950-ben Valér, 1952-ben Mónika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom